Ázsia, a Himalája körül

Hív az út, menni kell! Ezért aztán el is indulunk kettecskén, busszal, vonattal, vagy ami éppen jön, hogy elmenjünk Pekingig, meg vissza, körbejárva azt a nagy ráncot, amit India gyűrt az Eurázsiai kőzetlemezre. Mellesleg teszünk egy kísérletet arra, hogy mindarról, ami közben történik, itt közvetítsünk.

Utolsó kommentek

  • mcs: @Ahmet: óver the earth? (2011.11.16. 18:43) Beígért végszó
  • Ahmet: Holdra raknád az óvert? De nem lenne over, csak Holdon lenne. (2011.11.16. 08:30) Beígért végszó
  • mcs: holdi óvert! (2011.11.14. 20:19) Beígért végszó
  • Ahmet: @encián: Dolgozgatunk. Azért remélem, hogy lassan tényleg dolgozni is fogunk, aztán lesz miből világot látni. 20 órás? Hmmm, szerintem több volt, de nehéz ezt kiszámolni, mert közben van néhány átsz... (2011.11.13. 10:39) Beígért végszó
  • encián: Ez igen!:-) Mo.-tól a legtávolabbi pontok egyike, legalább 20 órás repülőút. Dolgoztok vagy "világjártok"? üdv.: encián (2011.11.06. 14:50) Beígért végszó
  • Utolsó 20

Címkék

agra (2) ahmedabad (1) amritsar (2) attapeu (1) aurangabad (2) bahrain (1) bangkok (14) batrik (3) bengaluru (1) bikaner (2) bodrum (2) buon ma thuot (1) cat ba (1) champasak (1) chengdu (5) cheung ipauk (1) chiang mai (2) chiang rai (2) chitral (1) cuc phuong (2) dalat (1) dali (1) darjeeling (1) dege (1) delhi (6) doğubayazıt (2) don det (2) dunhuang (2) előkészület (5) emei shan (2) ernakulam (2) esfahan (3) fenghuang (1) fethiye (2) ganzi (1) gilgit (4) göreme (3) guilin (2) halong öböl (1) hampi (2) hanoi (4) hoi an (2) hongsa (2) hsipaw (3) huaihua (1) hua hin (1) hue (3) hyderabad (1) ihlara (1) india (73) irán (26) isztambul (4) jaipur (2) jaisalmer (2) jammu (1) jodhpur (2) kalaw (1) kaluts (1) kambodzsa (11) kanchanaburi (3) kangding (1) karachi (1) karimabad (3) kashgar (2) kerman (2) khajuraho (1) kína (68) kinpun (1) kolkata (2) kompong chhnang (1) kong lo (1) konya (2) kon tum (1) ko lipe (5) krabi (4) kratie (1) kunming (3) lahore (6) laosz (27) lijiang (2) lopburi (1) luang nam tha (2) luang prabang (3) madurai (1) mandalay (5) manigango (1) mastuj (1) mcleod ganj (2) mumbai (3) munnar (1) myanmar (27) mysore (1) nanchang (1) nha trang (2) ninh binh (3) nyaungshwe (4) nyaung u (4) olympos (1) orchha (2) pakisztán (23) pakse (2) pak chong (3) palolem (3) panaji (2) passu (1) peking (4) phimai (1) phnom penh (3) phonsavan (3) phouvan (1) pingyao (2) qazvin (2) rasht (2) rayen (2) rishikesh (2) saigon (2) sapa (2) sen monorom (2) sershu (1) shin gompa (1) shiraz (7) siem reap (4) sost (1) srinagar (2) sukhothai (2) suzhou (2) tabriz (3) tangkou (2) tashkurgan (2) thaiföld (40) thansan (1) tha khaek (2) tidei (1) törökország (17) toudeshk (2) trichy (3) turpan (2) udaipur (4) udomxai (1) úton (35) vang vieng (3) varanasi (2) vientiane (3) vietnám (30) xian (1) xiao likeng (1) xining (1) xinjie (2) yangon (4) yangshuo (5) yazd (2) yushu (4) zhongdian (2) Címkefelhő

HTML

8378 km, Rayen

2009.06.15. 10:00 | Ahmet | 3 komment

Az előző esti vacsora és beszélgetés eltartott fél egyig, ettől függetlenül mindhármunknak kipattant a szeme fél hatkor. A nap még nem kelt fel, de már világos volt. Hossein a hálózsákot a fejére húzva aludt tovább, a sofőrünk pedig túl volt a reggeli imán is. Már este is feltűnt – de gondoltam nem szólok bele -, hogy Mekka irányát igencsak elnézve nyugat felé fordulva hajlongott. Gondolom Allah szemében ilyen apróságok nem zavaróak.

G a táborhelyünkön maradt, mi Pierre-rel felmásztunk a mögöttünk álló dombra, ahonnan jobb volt a kilátás, aztán még napkelte után fél órát rohangáltunk a fényképezőinkkel. Az előző esti pornak semmi nyoma nem maradt, gyönyörű tiszta volt az ég.
Egy órával később a pakolászásunkra csak felébredt Hossein is, és nekiláttunk elpakolni a szőnyeget, gázfőzőt, egyebeket. Tulajdonképpen vissza, Kerman felé indultunk, de előtte még tettünk egy kis kitérőt, hogy megnézzük a Kaluts másik oldalát, ahol a dombok inkább kerekek, mint szögletesek, aztán megálltunk a Só folyónál, ami tényleg sóból van. Időszakosan folyik erre némi víz, aztán felszáradva csak a só marad.
Megálltunk egy aprócska karavánszerájnál is. Azonnal javasoltunk Hosseinnek, hogy ha már vendégházat akar a sivatagban, akkor próbálja ezt használni, ne valami ronda betonházat, amit az útépítők hagytak hátra. Remélem sikerül megvalósítania, mert végre lenne egy autentikus szálláshely Iránban.
Egy pillanatra megálltunk még egy qanatnál, amit éppen karbantartás alatt áll, de péntek lévén nem volt ott senki. Karbantartáskor a függőleges aknák tetejét kibontják, és egy ember lemászik kitakarítani a homokot, míg két-három másik, egy egyszerű szerkezettel vödörben húzza fel a kitermelt sarat. Itt a qanat kb. 20 méter mély, nem lehet egy leányálom dolgozni benne. Maga a csatorna amúgy is annyira szűk, hogy egy ember éppen csak elfér benne.
A qanatok tényleg nagyon fontosak. Amikor 2003-ban Bamban a földrengés összedöntött mindent, meghaltak rengetegen, az első dolog az volt, hogy rendbehozták a qanatokat, különben az egész oázis kiszáradt volna.
Végül Kerman irányába fordultunk, de hazaszáguldás helyett még megálltunk egy nagyobbfajta karavánszerájban reggelizni. Természetesen teafőzéssel kezdtük itt is, meg szőnyeg leterítéssel. Az ilyen karavánszerájok egyébkén az országot behálózó utak mentén mindenhol voltak, kb. 30 km-re, vagyis egy napi járásra egymástól.
A visszaúton még Hossein telefonon foglalt mindhármunknak buszjegyet Rayenbe, úgyhogy a buszpályaudvaron kiszállva, szinte csak át kellett ülni a buszba.
Pierre rohant, mert a következő napon lejárt a vízuma, el akarta hagyni Iránt Pakisztán irányába, ami amúgy sem egyszerű, de pár napja volt egy robbantás, amiben huszonakárhány síita meghalt. A szunnitákat tartják felelősnek, de a média azonnal továbbgondolta a dolgot, és kihozta, hogy biztos az USA robbantott, hogy szítsa a feszültséget.
Mi nem siettünk, megkerestük Rayen egyetlen szállodáját, lepakoltunk, tettünk-vettünk, ahogy azt szoktuk, később megkíséreltük az evést, persze minden zárva volt, kivéve egy szendvicsest, hurrá. Valami oknál fogva az eladó teljesen meg volt lepődve azon, hogy evés céljából jöttünk be a boltjába, de az is lehet, hogy csak az zavarta, hogy olvadt a fagyija, amíg minket kiszolgált. Felajánlotta, hogy van „special burger, sixty meat”. Mutatta is a csomagolást, valóban rajta volt, hogy „60% meat”. Csak az érdekelne, hogy mi a franc lehet, a fennmaradó 40%? Egyébként egész ehető volt.
Végül csak eljutottunk Rayen nevezetességéig, a várig. Pillanatnyilag azt hiszem ez a legnagyobb vályogvár Iránban, miután a 2003-as földrengésben Bam összedőlt. Mikor a kapu felé mentünk, mondta egy férfi, hogy „today holyday, fort open”. Valahogy éreztük, hogy nem teljesen ezt akarta mondatni, és a kapun lógó hatalmas lakat bizonyította, hogy a szó, amit annyira keresett, az a „closed” volt. Mert mi volt, péntek, és ünnep. Khomeini bebörtönözésének évfordulója. Érdekes, tegnap a halála, ma a bebörtönzése. Kezd az az érzésem lenni, hogy ha direkt úgy akartunk volna kiválasztani 25 napot, hogy a lehető legtöbb ünnepnap essen bele, nem sikerült volna jobb időszakot választani. Gondolom Pierre egy kicsit dühösebb volt nálunk a lakat láttán.

Címkék: irán rayen

A bejegyzés trackback címe:

https://tinylittlebigthing.blog.hu/api/trackback/id/tr601171622

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

SzDaniel 2009.06.18. 15:06:03

Rayenbol nezve Mekka nem nyugatra van? :)

vogon 2009.06.19. 19:07:25

Kalutstól kell nézni, mert az imádkozásra még ott került sor reggel.

Ahmet · http://www.tinylittlebigthing.blog.hu 2009.06.19. 20:38:07

@SzDaniel: Na, jó, nem volt teljesen rossz az irány, de egy kicsit kellett volna még forogni, hogy meglegyen. : )
süti beállítások módosítása