Ázsia, a Himalája körül

Hív az út, menni kell! Ezért aztán el is indulunk kettecskén, busszal, vonattal, vagy ami éppen jön, hogy elmenjünk Pekingig, meg vissza, körbejárva azt a nagy ráncot, amit India gyűrt az Eurázsiai kőzetlemezre. Mellesleg teszünk egy kísérletet arra, hogy mindarról, ami közben történik, itt közvetítsünk.

Utolsó kommentek

  • mcs: @Ahmet: óver the earth? (2011.11.16. 18:43) Beígért végszó
  • Ahmet: Holdra raknád az óvert? De nem lenne over, csak Holdon lenne. (2011.11.16. 08:30) Beígért végszó
  • mcs: holdi óvert! (2011.11.14. 20:19) Beígért végszó
  • Ahmet: @encián: Dolgozgatunk. Azért remélem, hogy lassan tényleg dolgozni is fogunk, aztán lesz miből világot látni. 20 órás? Hmmm, szerintem több volt, de nehéz ezt kiszámolni, mert közben van néhány átsz... (2011.11.13. 10:39) Beígért végszó
  • encián: Ez igen!:-) Mo.-tól a legtávolabbi pontok egyike, legalább 20 órás repülőút. Dolgoztok vagy "világjártok"? üdv.: encián (2011.11.06. 14:50) Beígért végszó
  • Utolsó 20

Címkék

agra (2) ahmedabad (1) amritsar (2) attapeu (1) aurangabad (2) bahrain (1) bangkok (14) batrik (3) bengaluru (1) bikaner (2) bodrum (2) buon ma thuot (1) cat ba (1) champasak (1) chengdu (5) cheung ipauk (1) chiang mai (2) chiang rai (2) chitral (1) cuc phuong (2) dalat (1) dali (1) darjeeling (1) dege (1) delhi (6) doğubayazıt (2) don det (2) dunhuang (2) előkészület (5) emei shan (2) ernakulam (2) esfahan (3) fenghuang (1) fethiye (2) ganzi (1) gilgit (4) göreme (3) guilin (2) halong öböl (1) hampi (2) hanoi (4) hoi an (2) hongsa (2) hsipaw (3) huaihua (1) hua hin (1) hue (3) hyderabad (1) ihlara (1) india (73) irán (26) isztambul (4) jaipur (2) jaisalmer (2) jammu (1) jodhpur (2) kalaw (1) kaluts (1) kambodzsa (11) kanchanaburi (3) kangding (1) karachi (1) karimabad (3) kashgar (2) kerman (2) khajuraho (1) kína (68) kinpun (1) kolkata (2) kompong chhnang (1) kong lo (1) konya (2) kon tum (1) ko lipe (5) krabi (4) kratie (1) kunming (3) lahore (6) laosz (27) lijiang (2) lopburi (1) luang nam tha (2) luang prabang (3) madurai (1) mandalay (5) manigango (1) mastuj (1) mcleod ganj (2) mumbai (3) munnar (1) myanmar (27) mysore (1) nanchang (1) nha trang (2) ninh binh (3) nyaungshwe (4) nyaung u (4) olympos (1) orchha (2) pakisztán (23) pakse (2) pak chong (3) palolem (3) panaji (2) passu (1) peking (4) phimai (1) phnom penh (3) phonsavan (3) phouvan (1) pingyao (2) qazvin (2) rasht (2) rayen (2) rishikesh (2) saigon (2) sapa (2) sen monorom (2) sershu (1) shin gompa (1) shiraz (7) siem reap (4) sost (1) srinagar (2) sukhothai (2) suzhou (2) tabriz (3) tangkou (2) tashkurgan (2) thaiföld (40) thansan (1) tha khaek (2) tidei (1) törökország (17) toudeshk (2) trichy (3) turpan (2) udaipur (4) udomxai (1) úton (35) vang vieng (3) varanasi (2) vientiane (3) vietnám (30) xian (1) xiao likeng (1) xining (1) xinjie (2) yangon (4) yangshuo (5) yazd (2) yushu (4) zhongdian (2) Címkefelhő

HTML


37870 km, Attepau

2009.10.28. 10:00 | Ahmet | 4 komment

A sokáig alvás úgy alakult, hogy fél kilenckor kopogtak az ajtónkon. Ott állt a recepciós lány, és kifejtette, hogy Lao. Ebből egyértelművé vált, hogy a busz a keresztkérdések ellenére nem este indul, hanem reggel, viszont nem fél nyolckor, hanem fél kilenckor. Pontosabban fél kilenc után valamikor. Kereken öt perc telt el az ébredésünktől addig, hogy teljes harci díszben lent álljunk a busz mellett. Mint mindig, a rohanás meg a korán kelés teljesen felesleges volt. A busz ugyan ott állt, de még csak ott tartottak, hogy telerakják zöldséggel. Ez nem tűnt túl logikusnak, de nem foglalkoztunk vele, Ázsiában minden lehetséges. Utasként csak mi voltunk, és ebből azt gondoltuk, hogy sokáig fogunk körözni, mire megtelik a busz, ennek ellenére mikor elindultunk nem sokat tököltünk, ráfordultunk a helyes irányra, és két óra alatt elértük a laoszi határt. A vietnámi oldalon beütöttek néhány pecsétet, és már mehettünk is. A Laoszba való belépés már nem ment ilyen egyszerűen. Nem a bürokrácia miatt, hanem mert egy darabon elfogyott az út és pont ezen a darabon elakadt egy busz. Tulajdonképpen visszatolathatott volna a sáros emelkedő aljába, de tudta jól a sofőr, hogy akkor aztán senki nem fogja kihúzni. Így aztán néztük egymást egy darabig, hátha történik valami. Gépek ugyan dolgoztak a környéken, de láthatólag egyáltalán nem érdekelte őket, hogy mi van az úton.

Némi telefonálás után aztán megérkezett a segítség, motoron természetesen. A két fickó kezébe vette a helyzet irányítását. Rövidesen találtak egy szép darab foszlott drótkötelet, aminek az egyik felét a buszunkra akasztották, a másik felét meg rácsomózták a másik buszra. Kis erőlködés, leakadás, miegymás után sikerült felrángatni a buszt az emelkedő tetejére, ahol aztán nem sikerült róla leszedni a kötelet. Nyilván nehéz kibogozni egy csomót, amit két centi vastag sodronykötélre kötöttek és két busszal húztak meg. Minket ez nem érdekelt, integetett a sofőrünk, hogy álljanak félre, ott szórakozzanak vele tovább.
Közben elindult a csekély forgalom felfelé, köztük egy másik busz is, ami láthatóan szintén szeretett volna elakadni, de sofőrünk szépen ereszkedett lefelé, jelezve, hogy tolasson vissza. Így átverekedtük magunkat a laoszi határállomáshoz. Egyébként az út állapota még mindig a Ketsana tájfunnak köszönhető. Mindenhol kisebb-nagyobb földcsuszamlások voltak, az utat sok helyen elborította az iszap, a völgyek meg le voltak tarolva az árvíz által. A falusiak természetesen még mindig gyűjtötték a lesodort uszadékfát.
A laosziak is szépen összenéztek minden adatot, aztán nagy komótosan beütötték a pecsétet, de a vámvizsgálattal már nem szórakoztak.
Attapeuig az út szép esőerdőkön vezetett át. Sajnos nem úgy, mint nálunk vezetnek az utak az erdőben, mert itt széles irtást csinálnak az útnak. Gondolom a hivatalos álláspont az, hogy így nem dől fa az útra, a nem hivatalos meg az lehet, hogy minél több fát vég ki az útépítő cég, annál több pénzt keres. Elég megnézni az egzotikus faanyaggal kereskedő cégek honlapját, egyből kiderül, hogy ezen a tájon nőnek olyan fák, amiknek az európai piacon kg-ra adják meg az egységárát.
Attapeuban hamar találtunk szállást, utána kellett nézni a pénzügyeknek. Ez volt aggodalmunk egyik fő forrása. Laoszban a hírek szerint ugyanis nem nyüzsögnek az ATM-ek, ami van, az is csak levonja a pénzt a számláról, de nem adja ki. A vietnámi dongot meg vagy beváltják rossz árfolyamon, vagy nem. Ezért aztán nem tankoltunk fel készpénzzel Vietnámban. A rossz hírek ellenére a városka bankjában elfogadható árfolyamon váltották a maradék pénzünket, és ATM is volt kétsaroknyira, sőt még működött is. Úgy néz ki, hogy egyelőre nem halunk éhen.
Ennek örömére gyorsan be is ültünk egy kifőzdébe és ettünk egy tál tésztát, miközben egy dán sráccal beszélgettünk. Sok más külföldi nincs is errefelé. Később az evés sörözéssé fajult, így átvonultunk a Sekong folyó partján álló célintézménybe. Még később elindultunk, hogy kipróbáljuk a lao lao rizspálinkát mézzel és citrommal, de sehol sem találtunk, így ezt a feladatot később kell teljesítenünk.

 

 

Címkék: laosz attapeu

süti beállítások módosítása