Ázsia, a Himalája körül

Hív az út, menni kell! Ezért aztán el is indulunk kettecskén, busszal, vonattal, vagy ami éppen jön, hogy elmenjünk Pekingig, meg vissza, körbejárva azt a nagy ráncot, amit India gyűrt az Eurázsiai kőzetlemezre. Mellesleg teszünk egy kísérletet arra, hogy mindarról, ami közben történik, itt közvetítsünk.

Utolsó kommentek

  • mcs: @Ahmet: óver the earth? (2011.11.16. 18:43) Beígért végszó
  • Ahmet: Holdra raknád az óvert? De nem lenne over, csak Holdon lenne. (2011.11.16. 08:30) Beígért végszó
  • mcs: holdi óvert! (2011.11.14. 20:19) Beígért végszó
  • Ahmet: @encián: Dolgozgatunk. Azért remélem, hogy lassan tényleg dolgozni is fogunk, aztán lesz miből világot látni. 20 órás? Hmmm, szerintem több volt, de nehéz ezt kiszámolni, mert közben van néhány átsz... (2011.11.13. 10:39) Beígért végszó
  • encián: Ez igen!:-) Mo.-tól a legtávolabbi pontok egyike, legalább 20 órás repülőút. Dolgoztok vagy "világjártok"? üdv.: encián (2011.11.06. 14:50) Beígért végszó
  • Utolsó 20

Címkék

agra (2) ahmedabad (1) amritsar (2) attapeu (1) aurangabad (2) bahrain (1) bangkok (14) batrik (3) bengaluru (1) bikaner (2) bodrum (2) buon ma thuot (1) cat ba (1) champasak (1) chengdu (5) cheung ipauk (1) chiang mai (2) chiang rai (2) chitral (1) cuc phuong (2) dalat (1) dali (1) darjeeling (1) dege (1) delhi (6) doğubayazıt (2) don det (2) dunhuang (2) előkészület (5) emei shan (2) ernakulam (2) esfahan (3) fenghuang (1) fethiye (2) ganzi (1) gilgit (4) göreme (3) guilin (2) halong öböl (1) hampi (2) hanoi (4) hoi an (2) hongsa (2) hsipaw (3) huaihua (1) hua hin (1) hue (3) hyderabad (1) ihlara (1) india (73) irán (26) isztambul (4) jaipur (2) jaisalmer (2) jammu (1) jodhpur (2) kalaw (1) kaluts (1) kambodzsa (11) kanchanaburi (3) kangding (1) karachi (1) karimabad (3) kashgar (2) kerman (2) khajuraho (1) kína (68) kinpun (1) kolkata (2) kompong chhnang (1) kong lo (1) konya (2) kon tum (1) ko lipe (5) krabi (4) kratie (1) kunming (3) lahore (6) laosz (27) lijiang (2) lopburi (1) luang nam tha (2) luang prabang (3) madurai (1) mandalay (5) manigango (1) mastuj (1) mcleod ganj (2) mumbai (3) munnar (1) myanmar (27) mysore (1) nanchang (1) nha trang (2) ninh binh (3) nyaungshwe (4) nyaung u (4) olympos (1) orchha (2) pakisztán (23) pakse (2) pak chong (3) palolem (3) panaji (2) passu (1) peking (4) phimai (1) phnom penh (3) phonsavan (3) phouvan (1) pingyao (2) qazvin (2) rasht (2) rayen (2) rishikesh (2) saigon (2) sapa (2) sen monorom (2) sershu (1) shin gompa (1) shiraz (7) siem reap (4) sost (1) srinagar (2) sukhothai (2) suzhou (2) tabriz (3) tangkou (2) tashkurgan (2) thaiföld (40) thansan (1) tha khaek (2) tidei (1) törökország (17) toudeshk (2) trichy (3) turpan (2) udaipur (4) udomxai (1) úton (35) vang vieng (3) varanasi (2) vientiane (3) vietnám (30) xian (1) xiao likeng (1) xining (1) xinjie (2) yangon (4) yangshuo (5) yazd (2) yushu (4) zhongdian (2) Címkefelhő

HTML


39092 km, Kong Lo

2009.11.05. 10:00 | Ahmet | Szólj hozzá!

Szép hosszúnak ígérkezett a nap, úgyhogy korán keltünk, persze megint viszonylag feleslegesen. Hiába, nem tanul az ember!

Az előrelátó tuk-tukos már a szálloda udvarán várt, gondolva, hogy reggel szoktak lelépni az emberek, tehát reggel a valamelyik szállodánál érdemes dekkolni, délután meg a buszállomáson. Gyorsan megalkudtunk vele, hogy jutányos dupla áron vigyen már ki minket a buszállomásra, ahol aztán szunyókálhat délutánig.
Ahogy megérkeztünk, már tereltek is egy buszhoz. Dél-Laoszban az a jó, hogy sokat nem kell navigálni. Vagy délnek megy az ember, vagy északnak, ha keresztben akar utazni, akkor nem busszal megy, mert azok a távok ahhoz rövidek.
Szóval volt 50% esélye a fickónak, hogy az utasai leszünk, és bejött neki. Gyorsan megvettem a jegyeket, közben G elrohant venni valami reggelinek valót, és tíz percen belül indultunk is.
A beszerzett reggeliről nem tudjuk, hogy mi volt. Háromszög alakú szendvicsek voltak, a kenyérszeletek közt meg volt valami édes, de nem igazán lekvár, vagy ha az, akkor is ismeretlen gyümölcsből. Mondjuk ismeretlen gyümölcsöket felsorakoztatni nem különösen bonyolult, igazából a papayával is csak nemrég sikerült úgy megismerkednünk, hogy nincs tetrapak dobozba hegesztve.
Szépen haladtunk, de fogalmunk sem volt, hogy mikor érünk Vieng Khamba, esetleg hogy mikor hagytuk el. Általában mikor már úgy érezzük, hogy eleget meresztettük a seggünket, akkor elkezdjük mereszteni a szemünket, hátha látunk valamit, amiből kiderül, hogy hol vagyunk. Most is így volt, kettőnkön kívül még egy falang kezdte el nyújtogatni a nyakát két óra buszozás után. Nyilván minden felirat csak díszítősor számunkra, és ha van is útjelző tábla, azon is csak ezek a hullámvonalak vannak nagy betűkkel. Habár alá van írva latin betűkkel is, nem sok esély van az elolvasására. Ennek ellenére fél órával később megláttuk a kereszteződést, és leszálltunk.
Egy kifőzde előtt szálltunk le, mi ketten, meg a harmadik külföldi, nem messze a leágazástól. Ha már így összejöttünk, leültünk egy kávéra. Tiszta szégyen, hogy dobozos jegeskávét kellett innunk Laoszban, ahol a világ egyik legjobb kávéját termelik, ráadásul nem is olyan messze.
Beszélgetés közben kiderült, hogy Thomasnak, a németnek, - nem pedig gőzmozdonynak – frissebb információi vannak, mint amit mi kiolvastunk a kissé elavult útikönyvünkből. Ugyanis mi arra számítottunk, hogy még legalább kettőt kell utazni pickuppal, aztán az út járhatóságától függően vagy tuk-tukkal, vagy csónakkal lehet eljutni Kong Lor közelébe, ahonnan másnap még nyolc kilométert kell csónakázni a barlangig, ami miatt jöttünk. Ezért keltünk korán. Kiderült, hogy két éve építettek egy szép sima aszfaltutat a végcélig. Ezek az elavult könyvekből származó apró örömök.
Átsétáltunk a sarokig, ahol rövidesen megállt egy busz, ami Na Hinba ment. Közben a táj szépen alakult, beértünk abba a karszthegységbe, aminek a túlsó szélén motorozgattunk az előző nap. A hegyek szinte kivétel nélkül függőlegesek voltak minden oldalon, de ez láthatóan nem zavarta a növényzetet, a fekete sziklák repedéseiből öles fák nőttek ki mindenhol, hogy aztán a hegyoldallal párhuzamosan nőjenek felfelé.
Az egyik faluban egy villanásra láttam egy elefántot is. Már nagyon hiányoltam őket, hiszen Laoszban a legmagasabb az egy főre jutó háziasított elefántok száma: 0,00025. Ha szebben akarunk fogalmazni: 3920 emberre jut egy elefánt. Igazából nem tudom, hogy az elefánt sok, vagy az ember kevés.
Na Hin piacán leszálltunk a buszról, és már szállhattunk is fel a pickupra, ahol egy belga srác is kuksolt már, így a falang csoport immár négy fősre duzzadt. A hátralévő negyven kilométert másfél óra alatt küzdöttük le, pedig tényleg elég frankó utat sikerült építeniük.
A faluban aztán szállást keresni indultunk. G a cuccok társaságában megvárt minket egy büfében vagy boltban, vagy nem is tudom minek lehetne nevezni, mi hárman meg határozott léptekkel elindultunk találomra egy irányba. Rövidesen belefutottunk egy táblába, ami büszkén hirdette, hogy jobbra, 600 méterre van egy vendégház. A nyíl irányába indultunk, de elég reménytelen volt a dolog. A falvaknak nem nagyon vannak utcái, inkább csak a megszokottabb útvonalak jobban vannak kitaposva. Természetesen minden ház cölöpökön áll és fából épült, a falak bambuszfonatból vannak. Általában van egy kis veranda is, ahonnan előszeretettel kiabálnak sabadee-t a gyerekek, hogy aztán mi meg lent forgassuk a fejünket, hogy szevasz, de mégis honnan kiabálsz!?
Szóval nem lett meg a vendégház, és a látótávolságban lévő emberek sem tudtak tippet adni, úgyhogy visszamentünk a főútra, ahol egy másik boltos útbaigazított, de hiába mutogatott, csak nem láttunk semmit. Nem csoda, az egyik ház a sok közül vendégháznak lett kikiáltva, de ezt nem jelezték rajta. Előkerült a tulajdonos is, aki angolul ugyan nem beszélt, de volt egy kiragasztott papírja az árakkal. A szoba igencsak szegényes volt, a vécét meg nem is láttam. Ugyan a hely minősége számomra elfogadható lett volna azzal együtt, hogy nincs ablaka, és alig nagyobb, mint benne az ágy, de az ár hallatán hangosan felröhögtem. A többiek is hasonlóképpen voltak ezzel, úgyhogy a kissé sértett tulaj a falun kívül álló, drágának tűnő vendégház felé mutatott.
El is mentünk oda, és szinte féláron kaptunk szobát fürdőszobával, melegvízzel, hideg sörrel. Utóbbi sajnos nem volt az árban. Gyorsan vissza is mentünk a jóhírrel G-hez, akitől közben a nénik azt próbálták megtudni, hogy hogy van az, hogy három pasival érkezett.
Vacsora után még tettünk egy sétát, hátha sikerül valami nassolnivalót beszerezni, mikor a ránk zuhanó éjszakából előkerült két holland egy terepjáróval. Ők is szállást kerestek, így elirányítottuk őket a vendégházba, ahol később össze is találkoztunk velük.
Elsörözgetünk, a szükségtelenné vált Vietnám útikönyvünket is két üveg sörre cseréltük. Továbbá megbeszéltük, hogy költséghatékonysági szempontból reggel együtt megyünk a barlanghoz, mivel kereken két csónakra való ember jött össze.

 

Címkék: laosz kong lo

süti beállítások módosítása