Ázsia, a Himalája körül

Hív az út, menni kell! Ezért aztán el is indulunk kettecskén, busszal, vonattal, vagy ami éppen jön, hogy elmenjünk Pekingig, meg vissza, körbejárva azt a nagy ráncot, amit India gyűrt az Eurázsiai kőzetlemezre. Mellesleg teszünk egy kísérletet arra, hogy mindarról, ami közben történik, itt közvetítsünk.

Utolsó kommentek

  • mcs: @Ahmet: óver the earth? (2011.11.16. 18:43) Beígért végszó
  • Ahmet: Holdra raknád az óvert? De nem lenne over, csak Holdon lenne. (2011.11.16. 08:30) Beígért végszó
  • mcs: holdi óvert! (2011.11.14. 20:19) Beígért végszó
  • Ahmet: @encián: Dolgozgatunk. Azért remélem, hogy lassan tényleg dolgozni is fogunk, aztán lesz miből világot látni. 20 órás? Hmmm, szerintem több volt, de nehéz ezt kiszámolni, mert közben van néhány átsz... (2011.11.13. 10:39) Beígért végszó
  • encián: Ez igen!:-) Mo.-tól a legtávolabbi pontok egyike, legalább 20 órás repülőút. Dolgoztok vagy "világjártok"? üdv.: encián (2011.11.06. 14:50) Beígért végszó
  • Utolsó 20

Címkék

agra (2) ahmedabad (1) amritsar (2) attapeu (1) aurangabad (2) bahrain (1) bangkok (14) batrik (3) bengaluru (1) bikaner (2) bodrum (2) buon ma thuot (1) cat ba (1) champasak (1) chengdu (5) cheung ipauk (1) chiang mai (2) chiang rai (2) chitral (1) cuc phuong (2) dalat (1) dali (1) darjeeling (1) dege (1) delhi (6) doğubayazıt (2) don det (2) dunhuang (2) előkészület (5) emei shan (2) ernakulam (2) esfahan (3) fenghuang (1) fethiye (2) ganzi (1) gilgit (4) göreme (3) guilin (2) halong öböl (1) hampi (2) hanoi (4) hoi an (2) hongsa (2) hsipaw (3) huaihua (1) hua hin (1) hue (3) hyderabad (1) ihlara (1) india (73) irán (26) isztambul (4) jaipur (2) jaisalmer (2) jammu (1) jodhpur (2) kalaw (1) kaluts (1) kambodzsa (11) kanchanaburi (3) kangding (1) karachi (1) karimabad (3) kashgar (2) kerman (2) khajuraho (1) kína (68) kinpun (1) kolkata (2) kompong chhnang (1) kong lo (1) konya (2) kon tum (1) ko lipe (5) krabi (4) kratie (1) kunming (3) lahore (6) laosz (27) lijiang (2) lopburi (1) luang nam tha (2) luang prabang (3) madurai (1) mandalay (5) manigango (1) mastuj (1) mcleod ganj (2) mumbai (3) munnar (1) myanmar (27) mysore (1) nanchang (1) nha trang (2) ninh binh (3) nyaungshwe (4) nyaung u (4) olympos (1) orchha (2) pakisztán (23) pakse (2) pak chong (3) palolem (3) panaji (2) passu (1) peking (4) phimai (1) phnom penh (3) phonsavan (3) phouvan (1) pingyao (2) qazvin (2) rasht (2) rayen (2) rishikesh (2) saigon (2) sapa (2) sen monorom (2) sershu (1) shin gompa (1) shiraz (7) siem reap (4) sost (1) srinagar (2) sukhothai (2) suzhou (2) tabriz (3) tangkou (2) tashkurgan (2) thaiföld (40) thansan (1) tha khaek (2) tidei (1) törökország (17) toudeshk (2) trichy (3) turpan (2) udaipur (4) udomxai (1) úton (35) vang vieng (3) varanasi (2) vientiane (3) vietnám (30) xian (1) xiao likeng (1) xining (1) xinjie (2) yangon (4) yangshuo (5) yazd (2) yushu (4) zhongdian (2) Címkefelhő

HTML


31843 km, Zhongdian

2009.09.19. 10:00 | Ahmet | 5 komment

Nem keltünk túl korán, hova rohannánk. Egy kiadós reggeli után úgy gondoltuk, hogy egy darabon sétálunk. Rögtön belebotlottunk egy nagyobb áruházba, úgyhogy az esedékes bevásárlást is megejtettük. G-nek erős kétségei voltak, hogy kétoldalas ragasztószalagot találok Zhongdianben, de prímán elmutogattam, és azonnal kezembe nyomták. A tusfürdővel kicsit meg kellett küzdeni, azt hiszem valamit rosszul mutogattam, de végülis lett az is, bár Chinglishül van ráírva és még nem próbáltuk, úgyhogy lehet, hogy testápoló.
Ezekkel a dolgokkal mind felszerelkezve aztán buszra szálltunk, hogy megnézzük a város melletti kolostort. Azok alapján, amit a városban láttunk, és amit Marco mondott, nem voltak nagy reményeim.
A buszunk megállt egy nagy parkolónál, ahol egy nagy tibeties stílusú épület is állt, és minket lepateroltak, a busz meg elhúzott, még fizetni se tudtunk. Két nem túl szimpatikus biztonsági őr mutogatott a nagy épület felé, hogy „ticket”. Bementünk a hodályba, ahol keményen megvágtak. Innen legalább ingyenes busz vitt a kolostorhoz. Az utolsó kanyar után megláttuk a kolostort. Az egészet, ami tulajdonképpen egy falu, körbefalazták, felépítettek még néhány templomot, de a régit lebontották, a helyén egy toronydaru állt, éppen újat építettek helyette. A régi már nem volt jó, kell egy új vasbetonból.
Turista volt még így is jó néhány, főleg kínai. Vigyorogtak, fényképezkedtek a szerzetesekkel, akikből csak mutatóba volt néhány, azok is vagy teremőrként funkcionáltak, vagy turistagagyikat árultak. Nyílt viszont büfé a kolostorban, mert arra volt igény. Egyszerűen borzasztó volt.
Itt, ahol hat évvel ezelőtt még rengeteg szerzetest láttam, akik mosolyogtak, barátkoztak, akikkel együtt melegedtünk a rezsónál, akik tubákkal kínáltak, és akikkel kézzel lábbal megbeszéltük, hogy ki hány éves, most több volt a kínai munkás, mint a szerzetes.
Minden csillogott-villogott, csak a lelke nem volt. Nem is maradtunk sokáig, inkább visszamentünk a városba. Rosszabb volt ez, mintha ledózerolták volna az egészet. De tanultak a múltból, nem mementókat kreálnak ma már, hanem bazárokat és vidámparkokat, gyakorlatilag mindenből ezt csinálnak.
A buszról leugrottunk a piacnál, mikor megláttuk az ablakból, abból talán nem lehet hamisat csinálni. Árultak nagyon szép réz konyhai cuccokat, fájt is a szívem, hogy nem tudok magammal cipelni mindent. A következő soron fröcsögött a jakvér a henteseknél, meg természetesen volt rengeteg zöldség és gyümölcs is. Egy háztartási boltban végre sikerült normális evőpálcikát is venni. Mindenhol turistáknak való, csicsás szarokat árulnak, itt sikerült egy tizes csomagot venni olyanból, ami használható is.
Kifelé menet pedig végre találtunk G-nek új kalapot, ugyanis a régit a vonaton felejtette, mikor megérkeztünk Kunmingba.
A szállodánkba visszaérve nekiálltam megreparálni a gps-t, ugyanis a körbefutó gumiborítás nem bírta a kiképzést. Azt hiszem, a Garminnál azért el kéne gondolkodniuk azon, hogy egy kimondottan túrázáshoz készített eszköz milyen körülményeknek lesz kitéve. A gumi alól egyszerűen kiolvadt a ragasztó, de úgy néz ki, hogy sikerült kulturáltan visszarakni.
Amúgy régóta érdekelne, hogy az összes outdoor cucc miért magashegyi körülményekre van kialakítva.

 

Címkék: kína zhongdian

31827 km, Zhongdian

2009.09.18. 10:00 | Ahmet | 4 komment

Egy, az útársaink által átturházott éjszaka után reggel 6-kor érkeztünk meg Zhongdianbe, ahol taxisok már várták a tömeget. Leráztuk őket és gyalog elindultunk. A térkép semmiben nem hasonlított a terepre. Egyszer már jártam itt, 6 éve, akkor is ugyanez a problémám volt, de akkor kiderült, hogy elköltözött a buszállomás, és nem ott voltam, ahol gondoltam, hogy vagyok.
Sokáig próbáltam tájékozódni, de sehogy nem volt ismerős a hely. Elindultunk egy irányba, remélve, hogy arra van a város, közben mindketten azon filóztunk, hogy vajon jó városban szálltunk-e ki. A taxisok ugyan megerősítették, hogy Zhongdianben vagyunk, de az eddigi tapasztalatok alapján ez nem jelentett semmit. Ráadásul jó hideg is volt a kóválygáshoz.
Végül egy elég hosszú séta után eljutottunk egy olyan helyre, ami már a térképen is felfedezhető volt, és végül megleltük a kiszemelt szállodát is. 120 yuant kértek a franciaágyas, 80 yuant két külön ágyas szobáért. Számunkra érthetetlen ez az árkülönbség, de költségérzékeny módon természetesen az utóbbit választottuk.
Nem számítottunk rá, de volt meleg víz, így egy jóleső forró vizes zuhany után bújhattunk ágyba. Délben némiképp magunkhoz térve nyakunkba vettük a várost. Addigra kellemes meleg lett, és a nap is tűzött rendesen. Hosszú idő után először láttunk kék eget.
Az a hely, ahol 6 éve söröztem, sajnos elköltözött, így mást kellett keresni. Végül egy olyan étteremben kötöttünk ki, ahol a tulaj, pontosabban a tulajdonosnő élettársa egy olasz fickó, aki származásának megfelelően hangos és nagydumás. Igen finom kaját kaptunk, így azonnal eldöntöttük, hogy este még visszatérünk.
Ezután az óvárosba mentünk egy lájtos sétára, mert kezdtük érezni a 3200 métert.
Hihetetlen változáson ment keresztül a város, sajnos itt is elkezdtek a kínaiak fejleszteni. Rengeteg étterem és szálloda nyílt az óvárosban, réginek látszó, ámde új épületekben. Természetesen rengeteg turistabolt is van, ahol ékszereket, szőrmesapkákat, tőröket, meg gyakorlatilag mindenmást lehet kapni. A tőrökkel nem voltam elégedett, mindegyiken volt valami igénytelen. Az ezüstékszerek ugyan nagyon szépek voltak, de amikor rákérdeztünk valamelyiknek az árára, az olyan gyorsan kezdett zuhanni, hogy kétségeink támadtak a tisztaságával kapcsolatban. Márpedig G kirühesedik mindentől, ami nem tiszta ezüst.
A közelben lévő, kisebbik kolostorhoz felérve is azt kellett tapasztalnunk, hogy a régi kis fakolostort lebontották és felhúztak helyette egy nagyobbat. Nem mondom, hogy rosszul néz ki, de a réginek megvolt a maga varázsa.
Este aztán az étteremben Marcotól, az olasz fickótól megtudtuk azt is, hogy a nagyobbik kolostor, aminek a meglátogatását holnapra tűztük ki célul, hasonló átalakításon esett át, plusz még borsos belépőt is szednek érte, aminek a nagy része a Kína Állam zsebébe megy. Olyan szomorú ez.

 

Címkék: kína zhongdian

süti beállítások módosítása