Ázsia, a Himalája körül

Hív az út, menni kell! Ezért aztán el is indulunk kettecskén, busszal, vonattal, vagy ami éppen jön, hogy elmenjünk Pekingig, meg vissza, körbejárva azt a nagy ráncot, amit India gyűrt az Eurázsiai kőzetlemezre. Mellesleg teszünk egy kísérletet arra, hogy mindarról, ami közben történik, itt közvetítsünk.

Utolsó kommentek

  • mcs: @Ahmet: óver the earth? (2011.11.16. 18:43) Beígért végszó
  • Ahmet: Holdra raknád az óvert? De nem lenne over, csak Holdon lenne. (2011.11.16. 08:30) Beígért végszó
  • mcs: holdi óvert! (2011.11.14. 20:19) Beígért végszó
  • Ahmet: @encián: Dolgozgatunk. Azért remélem, hogy lassan tényleg dolgozni is fogunk, aztán lesz miből világot látni. 20 órás? Hmmm, szerintem több volt, de nehéz ezt kiszámolni, mert közben van néhány átsz... (2011.11.13. 10:39) Beígért végszó
  • encián: Ez igen!:-) Mo.-tól a legtávolabbi pontok egyike, legalább 20 órás repülőút. Dolgoztok vagy "világjártok"? üdv.: encián (2011.11.06. 14:50) Beígért végszó
  • Utolsó 20

Címkék

agra (2) ahmedabad (1) amritsar (2) attapeu (1) aurangabad (2) bahrain (1) bangkok (14) batrik (3) bengaluru (1) bikaner (2) bodrum (2) buon ma thuot (1) cat ba (1) champasak (1) chengdu (5) cheung ipauk (1) chiang mai (2) chiang rai (2) chitral (1) cuc phuong (2) dalat (1) dali (1) darjeeling (1) dege (1) delhi (6) doğubayazıt (2) don det (2) dunhuang (2) előkészület (5) emei shan (2) ernakulam (2) esfahan (3) fenghuang (1) fethiye (2) ganzi (1) gilgit (4) göreme (3) guilin (2) halong öböl (1) hampi (2) hanoi (4) hoi an (2) hongsa (2) hsipaw (3) huaihua (1) hua hin (1) hue (3) hyderabad (1) ihlara (1) india (73) irán (26) isztambul (4) jaipur (2) jaisalmer (2) jammu (1) jodhpur (2) kalaw (1) kaluts (1) kambodzsa (11) kanchanaburi (3) kangding (1) karachi (1) karimabad (3) kashgar (2) kerman (2) khajuraho (1) kína (68) kinpun (1) kolkata (2) kompong chhnang (1) kong lo (1) konya (2) kon tum (1) ko lipe (5) krabi (4) kratie (1) kunming (3) lahore (6) laosz (27) lijiang (2) lopburi (1) luang nam tha (2) luang prabang (3) madurai (1) mandalay (5) manigango (1) mastuj (1) mcleod ganj (2) mumbai (3) munnar (1) myanmar (27) mysore (1) nanchang (1) nha trang (2) ninh binh (3) nyaungshwe (4) nyaung u (4) olympos (1) orchha (2) pakisztán (23) pakse (2) pak chong (3) palolem (3) panaji (2) passu (1) peking (4) phimai (1) phnom penh (3) phonsavan (3) phouvan (1) pingyao (2) qazvin (2) rasht (2) rayen (2) rishikesh (2) saigon (2) sapa (2) sen monorom (2) sershu (1) shin gompa (1) shiraz (7) siem reap (4) sost (1) srinagar (2) sukhothai (2) suzhou (2) tabriz (3) tangkou (2) tashkurgan (2) thaiföld (40) thansan (1) tha khaek (2) tidei (1) törökország (17) toudeshk (2) trichy (3) turpan (2) udaipur (4) udomxai (1) úton (35) vang vieng (3) varanasi (2) vientiane (3) vietnám (30) xian (1) xiao likeng (1) xining (1) xinjie (2) yangon (4) yangshuo (5) yazd (2) yushu (4) zhongdian (2) Címkefelhő

HTML

22852 km, Emei Shan

2009.08.18. 10:00 | Ahmet | 2 komment

A vekkerünk megint önálló döntést hozott, és felkeltett minket hétkor. Tulajdonképpen annyira nem is nagy baj, mert a befalazott ablak miatt nem biztos, hogy magunktól is felébredtünk volna. Így is forgolódtunk még egy órát, mire rászántuk magunkat a felkelésre.
Az Emei Shan (shan kínaiul hegyet jelent) egy szent hegy, ennek megfelelően tele van kolostorokkal, valamint a hegy jellemzőnek megfelelően magas. A falu, ahol a szállodánk is volt, 500 méter magasan van, a csúcs meg 3077 méteren. Szerettünk volna felmenni a csúcsra, de olyasmi meg sem fordult a fejünkben, hogy végig gyalog. Úgyhogy kivonultunk a szomszédban lévő buszállomásra, és vettünk két jegyet a hegyre. Lehet, hogy ez nagyon kényelmes megoldásnak tűnik, de azért annyira nem az. Még a busznak is eltart majd két óráig, mire felküzdi magát a szerpentinen addig, ameddig az út megy. Innen az igazán lusták mehetnek tovább felvonóval, de nálunk a takarékosság és a lustaság harmóniában van, így gyalog folyattuk az utat. A csúcs igazából nincs messze, csak 600 méter függőlegesen, de ezt másfél- két óra alatt lehet megtenni. Eltévedni nem lehet, mivel kiépített út, vagyis 95%-ban lépcső vezet felfelé, meg aztán rengeteg a turista, csak menni kell a hordával. Menni, amíg menni bír az ember, aztán kezdheti vonszolni magát.
Ebben a magasságban már közel sem volt olyan meleg, mint a hegy lábánál, de a pulóver még mindig felesleges teher volt csak. Inkább levenni szeretne az ember ruhadarabokat, mint fel, mert az izzadás garantált. A nehéz mászás ellenére nagymamák is kaptattak fel becsülettel, soknak a nyakában zarándokigazolvány is lógott, Hasznos holmi, mert a belépőjegy nem olcsó. A legtöbben bambuszbotra támaszkodva araszoltak felfelé. Ezeket a bambuszbotokat mindenfelé árulták a környéken, azt hiszem, igazán jó üzletet csináltak vele. Nem tudom,
mennyi lehet egy méter bambusz önköltségi ára, de a környéket elnézve igazából csak ki kell menni az erdőbe, aztán vágni pár méteres darabot, máris lehet eladni. Az a nagy előnye megvan mászás közben, hogy még azt is cipelni kell, továbbá ha nem csomónál van levágva, akkor felhasad, és minden lépésnél pokoli hangot ad. Van egy olyan érzésem, hogy a legtöbben nem is támasz, hanem fegyver gyanánt vették.
Az Emei Shan híres vámszedői ugyanis a majmok. Nem, a majmok nem cukik, a majmok állatok, nagy fogakkal. Ráadásul a majmok még okosak is, így kipécézik maguknak azt, akinél kaja van, vagy kaja sejthető és kíméletlenül elveszik tőle. Mondjuk képzeljünk el egy kóbor kutyafalkát, csak nagyobb fogakkal, több elszántsággal, intelligenciával, meg kezekkel. Ugye, hogy nem édi?! Most egyébként éppen nem fosztogattak, valószínűleg nyáron találnak jobb kaját is az erdőben, mint a turisták ecetes csirkecombjai. Megjegyzem, tényleg létezik Kínában ecetes csirke, pokoli íze van, aminél csak a kinézete borzasztóbb, mert az ecetben a csirke homogén szürke színt vesz fel.
Az Arany hegycsúcsra felérve kicsit meglepődtem, mert nem olyan volt, mint régen. A csúcs egyébként onnan kapta a nevét, hogy egy bronz borítású templom állt rajta, ami akár lehetett volna arany is. Természetesen a templom, akár csak a hegyen lévő összes, szörnyű baleset okán leégett, érdekes módon mind a kulturális forradalom idején.
Most meg az történt, hogy az Arany templom helyett építettek egy újabbat mellette. Ez talán már eloxált alumínium, de nagyobb, csicsásabb. A régit meg átalakították ajándékbolttá, és lefestették fehérre, hogy ne legyen kavarodás. A templom előtt meg hasonló nemes anyagokból építettek egy valamit. Sztúpa alakja van, de nem is tudom minek nevezzem. Alul négy elefánt van összeolvadva, darabonként három pár agyarral, azon ül két összenőtt hátú buddha, fejük felett még néhány fejjel. Buddhizmusban járatosak biztos tudják, hogy az ilyesminek mi a neve és mi mit jelképez rajta, én ennyire nem mélyedtem el a dologban. Engem csak az zavar, hogy ha már ilyeneket építenek, akkor miért nem csinálnak inkább kisebbet, de igényesebb anyagokból. Mindamellett azért tetszik, hogy élőként kezelik a vallást és nem botránkoztat meg senkit, hogy mondjuk egy régi templomot, kolostort kibővítenek. Végülis Európában is a legtöbb katedrálist, templomot is százszor átépítették, kibővítették, csak akkor hagyták abba, mikor a vallás elmúlt meghatározónak lenni.
A hegy tetején azért jól esett a pulóver, mert még nem állunk olyan szinten, mint egy tibeti szerzetes, aki saját testének melegével szárítja meg a vizes lepedőt a fagyban. Mondjuk itt azért messze voltunk a fagytól. A hegy túloldalán megpróbáltunk lenézni, de nem nagy sikerrel. A felhők csak úgy jöttek felfelé a sziklafal mentén, hiába volt a másik oldalon ragyogó napsütés. Ha az aljáig nem is láttunk le, pillanatokra azért lehetett érzékelni, hogy komoly mélység van a korlát mögött.
Ahogy kifújtuk magunkat, gyakorlatilag el is indultunk lefelé. Sokkal nem volt jobb lefelé menni, mint felfelé. A lépcső hosszú és meredek, valamint egyáltalán nem követ semmilyen szabványt, vagy építési előírást, csak a hegyoldalt. Óvatosan lépkedtünk lefelé, másképp nem is lehet, ettől viszont szépen bedurrant a vádlink. Már menet közben megbeszéltük, hogy szépen lemegyünk busszal, ahogy jöttünk, ennyi lépcső elég lesz mára.
Egyszer már tettem próbát ezzel a heggyel, akkor félútig lemásztam a lépcsőkön, de azt kell hogy mondjam, nem volt élvezetes, még egy hét múlva is fájt a térdem.
Kiindulási pontunkra visszaérve még elsétáltunk a kilátópontig és nem kellett csalódnunk. Pont sikerült kifogni egy pillanatot, mikor a felhők elvonultak és látni lehetett a drámai hegyoldalt. Pár perccel később már csak a sűrű köd volt ott.
Lefelé mindent megtett a sofőr, hogy a lehető legtöbb ember hányjon. Már felfelé jövet is keményen próbálkoztak a meghánytatásunkkal, de lefelé mégiscsak gyorsabb a busz. Nálunk szerencsére nem jártak sikerrel, bár megfelelőképpen felfordult a gyomrom ahhoz, hogy kicsit későbbre halasszuk a vacsorát.

 

Címkék: kína emei shan

A bejegyzés trackback címe:

https://tinylittlebigthing.blog.hu/api/trackback/id/tr161293974

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

nempislog 2009.09.07. 08:36:42

Ismeros sztorija jutott eszembe...
Kinaban jart szinten, szent hegyre indultak fel az egyetlen uton: gyalog.
Hegy labanal ketfele dolgot lehetett kapni, bambuszbotot, meg valami zold dolgot. Hianyos kinai tudassal kerdeztek mi az, de nem nagyon ertettek a valaszt, csak azt, hogy valamifele eleseg. Srac gondolta, o azt akkor sem enne meg, ha az ehhalal kuszoben lenne, amugy is van naluk szendvics. Bot meg nem kell, mert nem oregek meg annyira.

Az ut felenel kicsit uj megvilagitasba helyezodott a dolog, mert megtamadta oket egy pavian-horda. A sracnak konkretan a hatara vetette magat a hatvan kilos alfa him, es csak akkor tudtak szabadulni, mikor a szendvicset tartalmazo hatizsakot behajitottak az erdobe ugy ahogy volt, es az osszes majom utanairamodott.
Erre lett volna az "eleseg".
Azt mondta, olyan halalfelelme eleteben soha nem volt mint ott...
Hehe.

Ahmet · http://www.tinylittlebigthing.blog.hu 2009.09.07. 12:10:41

@nempislog: Hát, az lehet, hogy itt volt, mert főleg télen útonállásból élnek a dögök. És hát aki látott már majmot nem rajzfilmben, esetleg rácsok nélkül, az biztos, hogy azonnal megfigyelte, hogy nem aranyosak, viszont SOKKAL nagyobb szemfogaik vannak, mint egy németjuhásznak (cca. háromszor akkora).
süti beállítások módosítása