Ázsia, a Himalája körül

Hív az út, menni kell! Ezért aztán el is indulunk kettecskén, busszal, vonattal, vagy ami éppen jön, hogy elmenjünk Pekingig, meg vissza, körbejárva azt a nagy ráncot, amit India gyűrt az Eurázsiai kőzetlemezre. Mellesleg teszünk egy kísérletet arra, hogy mindarról, ami közben történik, itt közvetítsünk.

Utolsó kommentek

  • mcs: @Ahmet: óver the earth? (2011.11.16. 18:43) Beígért végszó
  • Ahmet: Holdra raknád az óvert? De nem lenne over, csak Holdon lenne. (2011.11.16. 08:30) Beígért végszó
  • mcs: holdi óvert! (2011.11.14. 20:19) Beígért végszó
  • Ahmet: @encián: Dolgozgatunk. Azért remélem, hogy lassan tényleg dolgozni is fogunk, aztán lesz miből világot látni. 20 órás? Hmmm, szerintem több volt, de nehéz ezt kiszámolni, mert közben van néhány átsz... (2011.11.13. 10:39) Beígért végszó
  • encián: Ez igen!:-) Mo.-tól a legtávolabbi pontok egyike, legalább 20 órás repülőút. Dolgoztok vagy "világjártok"? üdv.: encián (2011.11.06. 14:50) Beígért végszó
  • Utolsó 20

Címkék

agra (2) ahmedabad (1) amritsar (2) attapeu (1) aurangabad (2) bahrain (1) bangkok (14) batrik (3) bengaluru (1) bikaner (2) bodrum (2) buon ma thuot (1) cat ba (1) champasak (1) chengdu (5) cheung ipauk (1) chiang mai (2) chiang rai (2) chitral (1) cuc phuong (2) dalat (1) dali (1) darjeeling (1) dege (1) delhi (6) doğubayazıt (2) don det (2) dunhuang (2) előkészület (5) emei shan (2) ernakulam (2) esfahan (3) fenghuang (1) fethiye (2) ganzi (1) gilgit (4) göreme (3) guilin (2) halong öböl (1) hampi (2) hanoi (4) hoi an (2) hongsa (2) hsipaw (3) huaihua (1) hua hin (1) hue (3) hyderabad (1) ihlara (1) india (73) irán (26) isztambul (4) jaipur (2) jaisalmer (2) jammu (1) jodhpur (2) kalaw (1) kaluts (1) kambodzsa (11) kanchanaburi (3) kangding (1) karachi (1) karimabad (3) kashgar (2) kerman (2) khajuraho (1) kína (68) kinpun (1) kolkata (2) kompong chhnang (1) kong lo (1) konya (2) kon tum (1) ko lipe (5) krabi (4) kratie (1) kunming (3) lahore (6) laosz (27) lijiang (2) lopburi (1) luang nam tha (2) luang prabang (3) madurai (1) mandalay (5) manigango (1) mastuj (1) mcleod ganj (2) mumbai (3) munnar (1) myanmar (27) mysore (1) nanchang (1) nha trang (2) ninh binh (3) nyaungshwe (4) nyaung u (4) olympos (1) orchha (2) pakisztán (23) pakse (2) pak chong (3) palolem (3) panaji (2) passu (1) peking (4) phimai (1) phnom penh (3) phonsavan (3) phouvan (1) pingyao (2) qazvin (2) rasht (2) rayen (2) rishikesh (2) saigon (2) sapa (2) sen monorom (2) sershu (1) shin gompa (1) shiraz (7) siem reap (4) sost (1) srinagar (2) sukhothai (2) suzhou (2) tabriz (3) tangkou (2) tashkurgan (2) thaiföld (40) thansan (1) tha khaek (2) tidei (1) törökország (17) toudeshk (2) trichy (3) turpan (2) udaipur (4) udomxai (1) úton (35) vang vieng (3) varanasi (2) vientiane (3) vietnám (30) xian (1) xiao likeng (1) xining (1) xinjie (2) yangon (4) yangshuo (5) yazd (2) yushu (4) zhongdian (2) Címkefelhő

HTML

45200 km, Bangkok

2009.12.20. 10:00 | Ahmet | Szólj hozzá!

Nem mondanám, hogy a reggelt, de a napot azzal kezdtük, hogy mindent kipakoltunk a hátizsákból, kiszereltük a merevítőket, és levittük kimosatni. Előző este megkérdeztük, és húzta ugyan a száját az ürge, de azt mondta, hogy megcsinálja. Ma már nem. Nem lehet, mert azért nem lehet, mert lehet, hogy ööö.... eltörik egy csat. Elmentünk egy másik helyre, ott se vállalták, és a harmadikon se. Nem értem, miért nem lehet bevágnia mosógépbe jó pénzért. G hátizsákját konkrétan 10 éve mossuk mosógépben otthon.

Szóval hátizsákok visszavittük a szobába, mi meg kimentünk a buszmegállóba. Legalábbis így terveztük, mert az úton éppen nem lehetett átkelni, állt a forgalom is, delegációt vártak. A király születésnapjával most már kezd tele lenni a bakancsunk. Azóta tart, mióta megérkeztünk Kambodzsából, és nem tűnik úgy, hogy vége akarna lenni.
Gondoltuk, akkor sétálunk tovább, aztán majd később átmegyünk. Nem, ilyen itt nincs! A delegáció már rég elvonult, a forgalom helyreállt, de átkelni azt nem lehetett, mert a kétszer hatsávos úton nincs még egy zebra három kilométeren belül. Nem mintha kijelölt átkelőhely és lámpa hiányában nem tudnánk megoldani az átkelést, de középen termetes sövény is van. Szóval vissza a kályhához.
A busz rövidesen jött, sőt a sofőr értette is, hogy az úszó piachoz akarunk menni, úgyhogy túl sok gond nem volt. A kalauz tépett nekünk jegyet, aztán szólt is, hogy hol kell leszállni. Erre szükség is volt, mert az úszó piac közelében víznek nyomát nem láttuk.
Volt helyette sok virágárus, meg mindenféle édesség. A reggelink elmaradt, úgyhogy vettünk valami csokisat, további információt csak kóstolással sikerült beszerezni róla . Finom volt. Aztán kávét is ittunk, így már jobban tudtuk élvezni a piacot, ami nem volt túl nagy, az úszó része meg kimondottan kicsi volt. Néhány úszó stégen ültek a kedves vendégek, a sütés-főzés meg csónakokon történt, de csak az egzotikum kedvéért. Nem is tudtak volna sehova elcsónakázni, mert a stég és a part között, ahol a csónakok álltak, egy nagy faketrec volt, nagy halakkal, akik a víz alól felnézve láthatták barátaikat sülni, illetve eltűnni a mohó szájakban.
A csokis süti ugyan finom volt, de kicsi, úgyhogy megvettük azt a két dolgot, amiről G azt mondta, hogy el tudná képzelni reggelire. Az elsőről aztán kiderült, hogy mégse, mert csíp. Majd egyszer elmesélem mennyire, mert nekem jutott a feladat, hogy egyem meg. Neki meg egy törpeharcsát (tilappia) vettünk kisütve, hozzá üdítőt. Errefelé vannak érdekes üdítők, mint például a licsis Mirinda. Nem mondanám, hogy finom, inkább csak jellegzetes íze van. A színe meg egyenesen vegyipari.
Ezzel gyakorlatilag meg is volt a piac élmény. Van még a környéken két másik úszópiac is, de azok már az útikönyv szerint is fájdalmasan műanyagok, úgyhogy nem strapáljuk magunkat, az odabumlizással.
Megkerestük a buszmegállót, és visszaindultunk. Kicsit megakadt a dolog ott, hogy meddig kérünk jegyet, de szerencsére beugrott a Demokrácia emlékmű, ami azért tényleg egy vicc, főleg hogy a környékén mostanában minden este – nyilván nem a király félretett pénzéből – tűzijáték van, meg oltári mennyiségű izzó mindenen, hogy szép legyen.
Az egyik közeli templomhoz mentünk, ami kivételesen más, mint a többi egymillió. Sok kis tornyocskából áll, több emelettel, a tetején meg egy kis fülkében ül egy jól bebugyolált Buddha szobor. A kilátás sem rossz fentről.
Innen érzésre elindultunk a várososzlop felé. Közben megittunk egy sört, amire igazából nekem volt szükségem, mert a reggeli csípős izé már átmart pár dolgot a belsőmben, sürgősen el kellett oltani. A navigáció egész jól sikerült, elégedett voltam.
A várososzlop nem egy olyan masszív darab, mint Vientiane-ben volt, de kettő van belőle, hogy stabilan álljon a város.
Innen szépen visszafelé araszoltunk a környék utcáit ellepő ócskapiac forgatagában. Volt egy-két érdekes darab, mint például az USB-s malac alakú dolog. Vagy hangszóró volt vagy rádió, mindenesetre a farkával lehetett hangerőt állítani, a két füle meg reset, illetve scan névre hallgatott. Voltak ősi mobiltelefonok és természetesen köbméterszám álltak az amulettek is. Nem vettünk semmit, pedig most megint van hely a hátizsákban.

 

Címkék: bangkok thaiföld

A bejegyzés trackback címe:

https://tinylittlebigthing.blog.hu/api/trackback/id/tr731583622

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása