A "Hova mentek?" kérdésen kívül a másik, amit feltesznek az emberek:"Mit visztek, egy hátizsákot és kész?" Hát, nagyjából igen. Fejenként egy nagy hátizsák, meg egy kicsi, amiben a napi cuccok, valamint a fényképező vannak. De hogy konkrétan mit viszünk? Van egy kupac már a szobában, de holnap rakjuk be a hátizsákba, vagy nem. Az utolsó pillanatban mindig rájön az ember, hogy erre, vagy arra biztos nem lesz szükség. Persze lenne, csak nem annyira, hogy az ember cipelje. Amit tervezünk vinni, az sokkal kevesebb, mint sokan gondolnák.

Zoknik és társaik, fejenkét kb. 5 garnitúra. Nadrágból kettő, egy pulcsi, kalap nap ellen, néhány ing, kabát, sapka, kesztyű, mert a hegyekben néha meglepődik az ember, és ezzel a ruházkodás része ki is fújt.

Lesz velünk egy korábban emlegetett netbook, amire a képeket szeretnénk töltögetni, valamint két fényképező, amiről töltögetnénk. Egy 350D és egy 5DMkII, meg három objektív, rengeteg töltő, mert mindenhez más akkumulátor kell, és rengeteg drót, mert abból is mindenhez más kell. Lesz egy GPS, hogy tudjuk hol jártunk. A biztonság kedvéért egy backup HDD, mert minden elromolhat.

Bakancsot is viszünk, én más cipőt nem is, G hoz szandált, de én azt utálom. Az első méteren biztos belerúgnék valamibe, hogy rondán felhajoljon a körmöm a nagylábujjamon és vérezzen, ami egyrészt fáj, másrészt roppant fertőzésveszélyes.

Egy kisebb gyógyszertárat is viszünk, ami nagyjából háromféle gyógyszert tartalmaz. Hasmenés ellenit, féreg ellenit és atomvillanás erejű antibiotikumot. Remélem mind felesleges lesz. Van a kupacban ragtapasz is, mit lehet tudni, valaki elesik, milyen jó az. Eddig sose volt rá szükségünk, kivéve mikor egy német turistanő esett orra pont előttünk. Le volt nyűgözve, hogy mire feltápászkodott, már adtuk is a ragtapaszt. Szóval ez már csak a magyar imázs javitása miatt is kell.

Kulacs. Egy 1,5 literes Sigg palack képviseli a vízszállítás eszköztárát. Régebben mindig többet vittünk, aminek sok értelme nem volt, mert ahol lehet megtölti az ember, aztán cipeli a sok vizet, de a készlet soha nem megy két liter alá.

Pár méter spárga. Ez az, ami soha nincs, és mindig kéne. Utazási túlélőcsomagba kell. Rambókést botra rögzíthet vele az ember, hogy vaddisznót ejtsen el, a dzsungelban meg lehet fojtani csendben az ellenséget, botlózsinóros riasztórendszert lehet kiépíteni tigrisek ellen, mi speciel teregetni szoktunk rá.

Mosóport nem viszünk. Majd veszünk valahol, ha nem, akkor ideiglenesen tusfürdővel is lehet mosni, bár a ruhák szépen megkeményednek tőle gyűrött formában.

Tisztasági csomagban a klasszikus fogkefe, fogkrém, tusfürdő mellé jön még deostift, hogy a büdösség elkerüléssének illúzióját fenntartsuk, valamit nyilván törölköző, borotva, papucs. És ami fontos, WC papír, mert ha valami tuti, akkor az a WC papír szükségessége.

Lesz nálunk hálózsák is, mert nem biztos, hogy az általunk preferált árfekvésű úgynevezett "hotelekben" olyan az ágynemű, hogy belefeküdnénk. Valószínűleg hamarosan a hálózsák is hasonló lesz, de az mégiscsak saját, úgy meg egészen más.

És ha valami hiányozni fog, azt hajlítunk lemezből, svájcibicskával megcsináljuk konzervdobozból, meg botokból. (És ami teljesen agyament: egy kisebb fodrászat berendezése. Nem részletezem, majd lesz kép.)

Útikönyvek: Jelenleg Törökország, Irán, Pakisztán és Kína. Ez az állomány országonként csökkenni fog.