A tyúkólban alvás azzal jár, hogy a kakas ébreszt. Egészen pontosan a tyúkól alatt kezdett kukorékolni, nem egészen pontosan hatkor. Ha nem lett volna olyan hideg a takarón kívüli világ, lementem volna és reggelire kakastöke-pörkölt lett volna. Aztán mikor végre abbahagyta, átvette a stafétát a páva. Aki hallott már pávát, azt tudja, hogy amilyen szép, olyan ronda hangja van. Az ujjak közé szorított fűszál fújása, csak gyenge utánérzése egy igazi repedtfazék pávahangnak.
3445 km, Konya
2009.05.22. 10:00 | Ahmet | 2 komment
Címkék: törökország konya
3015 km, Olympos
2009.05.21. 10:00 | Ahmet | 2 komment
Tudom, Olympos Görögországban van, meg a spájzban az ecet mellett, de itt is van egy. Egyrész hátizsákos gettó – mert ilyen is van -, másrészt ókori rom. A hátizsákos gettó pont olyan, mint a turistagettó, de itt csak hátizsákos turisták vannak, azok viszont sokan. Bár még nincs szezon, tehát viszonylag kicsi a tumultus. Mi egy fa-házban szállásoltuk el magunkat. Úgy értem, hogy nem csak hogy fából készült ház, hanem egy fán van. Pontosabb elképzelés érdekében azt mondanám, hogy egy tyúkól franciaággyal. Méretben, kiviteli minőségben, ablakok számában is. A tyúkólhoz járt reggeli és vacsora is, ami mint később kiderült igencsak megérte. Olympos népszerűsége egyébként nem indokolatlan, mert gyönyörű helyen fekszik.
Címkék: törökország olympos
2727 km, Fethiye
2009.05.20. 10:10 | Ahmet | Szólj hozzá!
A felkelés nem is ment olyan egyszerűen, lehet, hogy a nagy henyélésben már el is puhultunk? Mindenesetre mára a Kayaköy, Ölüdeniz útvonalat terveztük be, méghozzá gyalog.
Kayaköynek semmi köze a nálunk közismert Ibrahim úrhoz, egyszerűen kőfalut jelent. Mondjuk nem tudom, hogy régen is ez volt-e a neve, vagy csak azután kapta, hogy a lakóit kitelepítették. Mert itt is volt olyan, nem csak felénk, sőt akkoriban lehet, hogy ez egy világméretű divat volt. Akkorra már az örményeket elrendezték, maradtak a kurdok, meg a görögök. Utóbbiak voltak soron, mivel Kurdisztán nincs, ahova kitelepíthették volna a kurdokat, bár ha lenne, ma is lenne lakosságcsere. Bár furcsa kérdés ez, mert a kurdok szeretnének ilyen országot és szeretnének lakosságcserét is. A nagy egyetértésben csak annyi hiba van, hogy ezt a bizonyos országot túlnyomórészt a mai Törökországból szeretnék lenyisszantani.
Címkék: törökország fethiye
2694 km, Fethiye
2009.05.18. 10:00 | Ahmet | 2 komment
A bodrumi kissé lazább nap elmaradt, mivel inkább a romokat választottuk, ma meg mentünk tovább Fetihyébe, de a viszonylagos lazításról nem akartunk lemondani, így az öt órás buszozás utánra nem terveztünk semmit, legfeljebb laza sétálgatást. Egyébként a távolság önmagában nem indokolná, hogy Bodrumból öt óra alatt zötyögjön át a busz Fethiyébe, ami kb. 260 km, de a távolságon, mint üveggolyón kívül ott vannak a hegyek, amik eléggé meglassítják a közlekedést. Az utak egyébként jók, csak hát vannak olyan szakaszok, ahol 8 km-en ereszkedtünk 600 métert, légvonalban meg nem haladtunk többet kettőnél, és így azért már hasonlít az útvonal egy elejtett tégláéhoz, csak szerencsére sokkal lassabb.
Fethiye nem nagy város, viszont hosszú, mivel az említett hegyek sora és a tenger közötti rést foglalja el. Ennek köszönhető az is, hogy a buszpályaudvarról - rendkívül előzékeny módon - ingyenes minibuszok viszik a fáradt vándort a városon végig, hogy aztán ott szálljon ki, ahol akar. Velünk nem pontosan ez történt, mivel egy szállodai felhajtó úgy vélte, hogy az ígéret, miszerint megnézzük a szállodáját, azt jelenti, hogy tényleg ott fogunk szobát kivenni, és ennek hatására megmondta a sofőrnek, hogy hol rakjon ki minket. Hát ott rakott ki. A szállodát végül nem néztük meg, mert olyan mértékben a város túlsó végén volt, hogy számunkra ez elfogadhatatlan volt, úgyhogy visszasétáltunk egy keveset, hogy kikössünk azon a helyen, ahol pár évvel ezelőtt már jártam. Szerintem jó döntés volt, még légkondink is van, szerencsére kikapcsolt állapotban, mert semmi szükség rá.
Címkék: törökország fethiye
2425 km, Bodrum
2009.05.16. 10:00 | Ahmet | 5 komment
Bolti reggelink volt, ami azt jelentette, hogy el kellett menni a legközelebbi boltba. Ez nem olyan egyszerű egy német nyaralókra tervezett és kitalált helyen. Ha van is bolt, csak azért, hogy a kedves vendég sört és/vagy egyéb szeszeket szerezzen be, abban a boldog tudatban, hogy mekkorát spórolt most, mert a büfében kétszer ennyiért kapta volna meg. Nos, nekünk kenyér kellett, felvágott, sajt, és luxusnak csokikrém. Utóbbi egyébként jó hajtóanyag, gyakorlatilag kalória és semmi más, otthon ne próbálják ki, de mi itt ledolgozzuk. Lássuk hogyan.
Hát, például úgy, hogy elhatároztuk még este, hogy nem bumlizunk el Didymába, ami kb. 100 km, hanem reggel felmegyünk a közeli szélmalmokhoz, aztán majd meglátjuk. A szélmalmok kifejezés kicsit túlzás, mert van egy helyreállított szélmalom, meg még egy sor rom. Szépen fehérre vannak meszelve, bár helyenként még átüt a tavalyi graffity.
A dombra persze gyalog másztunk fel, kerülgetve néhány korai németet, akik katalógus alapján kiválasztották a csodálatos bodrumi all inclusive-ot, csak azt nem tudták, hogy az a gyönyörű hely, amit kibéreltek, két kilométerre van a városközponttól. Megjegyzem tényleg lenyűgöző fekvésű, medencés, full extrás objektumok mellett haladtunk el, csak hát az a fránya távolság.
A szélmalmok körbefotózása után visszaballagtunk a városba, és úgy döntöttünk, hogy ha már a fél nap elment ilyen szépen, akkor talán mégiscsak menjünk el, ha nem is Didymába, de legalább Miletosba, mert a térkép alapján az egyszerűbbnek tűnt.
Címkék: törökország bodrum
2156 km, Bodrum
2009.05.14. 10:00 | Ahmet | 7 komment
Az út hosszú volt, szerintem nekem még hosszabb, mert én is hosszú vagyok. Sokat nem aludtam, legalábbis nem rémlik, vagy lehet, hogy csak a rémálom volt pont olyan, mint a valóság. Tény, hogy nem a legjobb helyet kaptuk a buszon, alig fértem el. A komppal lecsippentettük a Márvány-tenger sarkát, hogy legalább annyival rövidebb legyen a 12 órásra tervezett út. Nem lett rövidebb. Pedig az út első másfél órájában a meccs miatt még bekapcsolták a tévét is nekünk. Mivel a fociról csak annyit tudunk, hogy egy pepita steppelt gömböt kell kergetni benne, ha szerencséd van, csak 90 percig, nem igazán kapcsolódtunk be. Fontos meccsnek tűnt, a sárgák játszottak a kékek ellen. Egyéb részletekbe nem is bocsátkoznék.
Címkék: törökország bodrum
1388 km, Isztambul
2009.05.12. 10:00 | Ahmet | 6 komment
Az iráni vízum mizéria természetesen nem ért véget. Megjött a visszaigazolás a visszaigazolásra, valamint instrukció a díj befizetéséhez. Mivel a vízumkiadás az elmúlt hónapban szünetelt, most egy kicsit feltorlódott a munkájuk, de nem tudom mit vártak. Szóval kénytelenek voltunk a sürgős (feláras) eljárást választani. A díj befizetésére meg a banki befizetést, mivel helyi bankszámla híján az átutalás kicsit költséges lett volna. Minden adat (GIRO, SWIFT, név, közlemény, stb.) birtokában felkerestük a bankot. Itt aztán közölték, hogy az nem úgy megy, hogy csak idejövünk, aztán befizetünk, kell az adószám. Őőő, kié? Az enyém? Ne izguljak, második lámpánál balra, aztán kicsit tovább, és máris ott az adóhivatal, ingyen megkapom az adószámot. Na, nem húzom az idegeket. Van török adószámom.
Utolsó kommentek