Ázsia, a Himalája körül

Hív az út, menni kell! Ezért aztán el is indulunk kettecskén, busszal, vonattal, vagy ami éppen jön, hogy elmenjünk Pekingig, meg vissza, körbejárva azt a nagy ráncot, amit India gyűrt az Eurázsiai kőzetlemezre. Mellesleg teszünk egy kísérletet arra, hogy mindarról, ami közben történik, itt közvetítsünk.

Utolsó kommentek

  • mcs: @Ahmet: óver the earth? (2011.11.16. 18:43) Beígért végszó
  • Ahmet: Holdra raknád az óvert? De nem lenne over, csak Holdon lenne. (2011.11.16. 08:30) Beígért végszó
  • mcs: holdi óvert! (2011.11.14. 20:19) Beígért végszó
  • Ahmet: @encián: Dolgozgatunk. Azért remélem, hogy lassan tényleg dolgozni is fogunk, aztán lesz miből világot látni. 20 órás? Hmmm, szerintem több volt, de nehéz ezt kiszámolni, mert közben van néhány átsz... (2011.11.13. 10:39) Beígért végszó
  • encián: Ez igen!:-) Mo.-tól a legtávolabbi pontok egyike, legalább 20 órás repülőút. Dolgoztok vagy "világjártok"? üdv.: encián (2011.11.06. 14:50) Beígért végszó
  • Utolsó 20

Címkék

agra (2) ahmedabad (1) amritsar (2) attapeu (1) aurangabad (2) bahrain (1) bangkok (14) batrik (3) bengaluru (1) bikaner (2) bodrum (2) buon ma thuot (1) cat ba (1) champasak (1) chengdu (5) cheung ipauk (1) chiang mai (2) chiang rai (2) chitral (1) cuc phuong (2) dalat (1) dali (1) darjeeling (1) dege (1) delhi (6) doğubayazıt (2) don det (2) dunhuang (2) előkészület (5) emei shan (2) ernakulam (2) esfahan (3) fenghuang (1) fethiye (2) ganzi (1) gilgit (4) göreme (3) guilin (2) halong öböl (1) hampi (2) hanoi (4) hoi an (2) hongsa (2) hsipaw (3) huaihua (1) hua hin (1) hue (3) hyderabad (1) ihlara (1) india (73) irán (26) isztambul (4) jaipur (2) jaisalmer (2) jammu (1) jodhpur (2) kalaw (1) kaluts (1) kambodzsa (11) kanchanaburi (3) kangding (1) karachi (1) karimabad (3) kashgar (2) kerman (2) khajuraho (1) kína (68) kinpun (1) kolkata (2) kompong chhnang (1) kong lo (1) konya (2) kon tum (1) ko lipe (5) krabi (4) kratie (1) kunming (3) lahore (6) laosz (27) lijiang (2) lopburi (1) luang nam tha (2) luang prabang (3) madurai (1) mandalay (5) manigango (1) mastuj (1) mcleod ganj (2) mumbai (3) munnar (1) myanmar (27) mysore (1) nanchang (1) nha trang (2) ninh binh (3) nyaungshwe (4) nyaung u (4) olympos (1) orchha (2) pakisztán (23) pakse (2) pak chong (3) palolem (3) panaji (2) passu (1) peking (4) phimai (1) phnom penh (3) phonsavan (3) phouvan (1) pingyao (2) qazvin (2) rasht (2) rayen (2) rishikesh (2) saigon (2) sapa (2) sen monorom (2) sershu (1) shin gompa (1) shiraz (7) siem reap (4) sost (1) srinagar (2) sukhothai (2) suzhou (2) tabriz (3) tangkou (2) tashkurgan (2) thaiföld (40) thansan (1) tha khaek (2) tidei (1) törökország (17) toudeshk (2) trichy (3) turpan (2) udaipur (4) udomxai (1) úton (35) vang vieng (3) varanasi (2) vientiane (3) vietnám (30) xian (1) xiao likeng (1) xining (1) xinjie (2) yangon (4) yangshuo (5) yazd (2) yushu (4) zhongdian (2) Címkefelhő

HTML

13552 km, Lahore

2009.07.01. 09:57 | Ahmet | Szólj hozzá!

Egyes források szerint ma a hőmérséklet elérte az 51°C-ot. Ilyenkor a puszta létezés is izzasztó, még ha megy is ventilátor, és hát minden második órában van csak áram, ezzel együtt ventilátor is. Küzdelmes feltölteni még a ceruza-akkumulátorokat is, mert ha töltés közben 54°C fölé megy az akkumulátorok hőmérséklete, akkor lekapcsol túlmelegedés miatt.

Mindenki csak ült a teraszon, izzadt, és itta a vizet literszámra. Mikor aztán háromkor újra lekapcsolt az áram kimerészkedtem az utcára, hogy elmenjek a hátizsákokért. Meleg volt. Annyira, hogy még én is csak árnyékok mentén közelítettem meg a tisztítót, ahol megint csalódnom kellett.
Újra csak kimosták a zsákokat, azt mondták vegytisztítani nem tudják. Valamivel jobb lett, de továbbra is olajos. Megkérdeztem a szomszéd tisztítót is, ő sem vállalta, úgyhogy így maradnak.
Hátamra kaptam a cuccot és elmentem ATM-et keresni, hogy ellátmányt vegyek fel, mert a nagyvárosokon kívül nincsenek automaták, pénz meg kell. Az első nem akart pénzt adni, azt mondta, jöjjek vissza később, a másik meg azt mondta, hogy nem kompatibilis a kártyámmal. Feladtam, visszamentem a szállodánkba. Visszapakoltunk, végre nem kell ömlesztett cuccok közt túrva keresni mindent.
Később elmentünk a tuti ATM-hez, amit javasoltak. Kaptunk is pénzt, amivel továbbmentünk a vasút központjába jegyet venni másnapra. Közelebb volt, mint a vasútállomás, és nincs tömeg, de van légkondi. Gyorsan megkaptuk a jegyünket, bár szívesen maradtunk volna még a hűvösben. Helyette hazamentünk, miközben folyt rólunk a víz. És aki még nem próbálta az igazán meleget, és sokat panaszkodott, mikor 30°C fölé ment a hőmérséklet, annak mondom, hogy ilyenkor tényleg folyik az emberről a víz. Nem csak finoman hónaljból párállik, hanem folyik a halántékon, a tarkón, végig az ember hátán, karján, lábán. A hátizsák alatt a ruhából facsarni lehet a vizet. Öt perc leülés után úgy néz ki az ember, mintha rögtön maga alá is eresztette volna hólyagja tartalmát.
Nem csoda, hogy G nem érzett nagy lelkesedést, mikor felvetettem, hogy bemehetnénk az óvárosba. Hozzátartozik, hogy a forróságon kívül ott van még a forgalom. Járda van, azon van kipakolva a boltok áruja. Az út szélén parkolnak a motorok, autók, motoriksák, magán az úton meg ugyanezek száguldoznak, cikáznak, iszonyatosan füstölve. A kettő határán haladnak a gyalogosok és a teherhordók, akik errefelé kétkerekű taligákon tolnak irgalmatlan mennyiségű árut. Néha egy-egy nagy kerekű lovas kordé is elhalad.
Pont ahogy a szálloda elé értünk, jöttek ki az ismerőseink, mentek az óvárosba, úgyhogy én velük tartottam, míg G maradt.
Gyalog indultunk el, de aztán motoriksára szálltunk. Hatan egyre. Megbírta. A mecsetbe mentünk, aztán a mecset melletti durván túlárazott étterembe, hogy igyunk egy kólát. Igazából a kóla vonzereje abban állt, hogy az épület tetőteraszáról igen jó kilátás nyílt a mecsetre, ami mögött éppen lenyugodni készült a nap. Tényleg jól nézett ki.
Hazafelé gyalog mentünk, de szétszakadozott a csoport. Voltak akik belevetették magukat a vásárlásba, vagyis inkább csak nézelődtek. Páran hazaküzdöttük magunkat a sötétben. Eléggé mély benyomást tesz az emberre egy ilyen séta. Hihetetlen zaj, por, füst, vakító reflektorok, bűz, aztán egy kifőzdéből ételszag, nagy hellózások, miközben az ember torkát kaparja a szmog. Közben nagyon figyelni kell, mert különben kíméletlenül elcsapnak. Néha olyan forgalmi dugók alakulnak ki, hogy a gyalogosok se tudnak átjutni.
Mikor visszaértem, G azzal fogadott, hogy vett kaját, mindjárt megfőzi. Szegény ki volt zárva a szobából, mert nálam maradt a kulcs, bánatában ivott egy alkoholmentes sört.

 

 

Címkék: pakisztán lahore

A bejegyzés trackback címe:

https://tinylittlebigthing.blog.hu/api/trackback/id/tr861219522

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.