Ázsia, a Himalája körül

Hív az út, menni kell! Ezért aztán el is indulunk kettecskén, busszal, vonattal, vagy ami éppen jön, hogy elmenjünk Pekingig, meg vissza, körbejárva azt a nagy ráncot, amit India gyűrt az Eurázsiai kőzetlemezre. Mellesleg teszünk egy kísérletet arra, hogy mindarról, ami közben történik, itt közvetítsünk.

Utolsó kommentek

  • mcs: @Ahmet: óver the earth? (2011.11.16. 18:43) Beígért végszó
  • Ahmet: Holdra raknád az óvert? De nem lenne over, csak Holdon lenne. (2011.11.16. 08:30) Beígért végszó
  • mcs: holdi óvert! (2011.11.14. 20:19) Beígért végszó
  • Ahmet: @encián: Dolgozgatunk. Azért remélem, hogy lassan tényleg dolgozni is fogunk, aztán lesz miből világot látni. 20 órás? Hmmm, szerintem több volt, de nehéz ezt kiszámolni, mert közben van néhány átsz... (2011.11.13. 10:39) Beígért végszó
  • encián: Ez igen!:-) Mo.-tól a legtávolabbi pontok egyike, legalább 20 órás repülőút. Dolgoztok vagy "világjártok"? üdv.: encián (2011.11.06. 14:50) Beígért végszó
  • Utolsó 20

Címkék

agra (2) ahmedabad (1) amritsar (2) attapeu (1) aurangabad (2) bahrain (1) bangkok (14) batrik (3) bengaluru (1) bikaner (2) bodrum (2) buon ma thuot (1) cat ba (1) champasak (1) chengdu (5) cheung ipauk (1) chiang mai (2) chiang rai (2) chitral (1) cuc phuong (2) dalat (1) dali (1) darjeeling (1) dege (1) delhi (6) doğubayazıt (2) don det (2) dunhuang (2) előkészület (5) emei shan (2) ernakulam (2) esfahan (3) fenghuang (1) fethiye (2) ganzi (1) gilgit (4) göreme (3) guilin (2) halong öböl (1) hampi (2) hanoi (4) hoi an (2) hongsa (2) hsipaw (3) huaihua (1) hua hin (1) hue (3) hyderabad (1) ihlara (1) india (73) irán (26) isztambul (4) jaipur (2) jaisalmer (2) jammu (1) jodhpur (2) kalaw (1) kaluts (1) kambodzsa (11) kanchanaburi (3) kangding (1) karachi (1) karimabad (3) kashgar (2) kerman (2) khajuraho (1) kína (68) kinpun (1) kolkata (2) kompong chhnang (1) kong lo (1) konya (2) kon tum (1) ko lipe (5) krabi (4) kratie (1) kunming (3) lahore (6) laosz (27) lijiang (2) lopburi (1) luang nam tha (2) luang prabang (3) madurai (1) mandalay (5) manigango (1) mastuj (1) mcleod ganj (2) mumbai (3) munnar (1) myanmar (27) mysore (1) nanchang (1) nha trang (2) ninh binh (3) nyaungshwe (4) nyaung u (4) olympos (1) orchha (2) pakisztán (23) pakse (2) pak chong (3) palolem (3) panaji (2) passu (1) peking (4) phimai (1) phnom penh (3) phonsavan (3) phouvan (1) pingyao (2) qazvin (2) rasht (2) rayen (2) rishikesh (2) saigon (2) sapa (2) sen monorom (2) sershu (1) shin gompa (1) shiraz (7) siem reap (4) sost (1) srinagar (2) sukhothai (2) suzhou (2) tabriz (3) tangkou (2) tashkurgan (2) thaiföld (40) thansan (1) tha khaek (2) tidei (1) törökország (17) toudeshk (2) trichy (3) turpan (2) udaipur (4) udomxai (1) úton (35) vang vieng (3) varanasi (2) vientiane (3) vietnám (30) xian (1) xiao likeng (1) xining (1) xinjie (2) yangon (4) yangshuo (5) yazd (2) yushu (4) zhongdian (2) Címkefelhő

HTML


57748 km, Panaji

2010.02.27. 10:00 | Ahmet | Szólj hozzá!

Habár az ablakunk nyugatra, ráadásul valami lerohadt udvarra néz, más érzés arra ébredni, hogy világos van, mint arra, hogy a szomszéd horkolása abbamaradt, esetleg arra, hogy a motoszkál valami az ágy alatt. Szállodánk alighanem látott jobb napokat is, bár az utolsó felújítási munkákat még itt is a portugálok végezték. Ez igazából nem is volt olyan régen, 1961-ben kérte fel őket az indiai hadsereg, hogy most már végleg húzzanak el. Jó ötszáz évet töltöttek itt, ami nem kevés nyomot hagyott. Szállodánk is egy ilyen portugál épület, a belvárosban az összes épület az. Ahogy az a vendégház is, ahova reggelizni mentünk. Történetesen ugyanaz, amelyikben előző nap ettünk. Nem kimondottan a ragaszkodás miatt, de valahogy az élet ritmusa is portugál maradt errefelé, úgyhogy tíz előtt semmi nem nyit, de kilencig még az utcák is üresek.

A buszállomásra mentünk, ami természetesen egy kaotikus hely. Rengeteg busz állt benn, a kalauzok meg vadul keresték az utasokat, folyamatosan kiabálva a busz úticélját, például azt, hogy market-marketmarketparketparkett, vagy valami hasonlót. Kicsit arrébb végül megtaláltuk azt a buszt, ami nekünk kellett, és rövidesen el is indultunk Old Goába.
Sokáig ez volt Goa fővárosa. Miután a portugálok kirakták az eredeti lakókat, és beköltöztek, elkezdett vadul fejlődni a hely. Nem kimondottan a portugálok miatt, inkább azért, mert innen szállították a fűszereket Európába. A város mérete egy időben meghaladta Lisszabonét és Londonét is, ami akkor sem volt kis teljesítmény.
A portugálok ugyan élesen elhatárolódnak a spanyoloktól – nyilván jobbak náluk –, de azért sok mindenben hasonlítanak rájuk. Például lelkesen keresztények, és nem sokat piszmogtak itt sem a meggyőzéssel, aki nem hitte el, hogy Mária szűz volt és terhes, annak beérvelték az orrát, úgyhogy szépen terjedt a kereszténység a régióban. Ennek is megvan a nyoma, például a buszok szélvédőjén a feliratok, amik a sofőr képességbeli hiányosságait hivatottak áthidalni a forgalomban. Valaki megelégszik egy „Jesus Maria” felirattal, valaki konkrét utasításokat is oszt nekik, hogy segítsenek az úton.
A másik igen jól látható hatása ennek a nagy kereszténységnek pont Old Goában van, ahol építettek pár katedrálist és templomot, mert volt rá igény. Ezért is hívták a várost egy időben kelet Rómájának. Érdekes, hogy van észak, dél, kelet, nyugat Rómája, Velencéje, Párizsa, de mondjuk senki nem nevezi Hong Kongot kelet New Yorkjának. Lehet, hogy azért, mert onnan a fene se tudja, hogy keletre, vagy nyugatra van. Esetleg lehetett volna New New York.
Szóval buszoztunk nem egészen fél órát és már meg is érkeztünk. Igazából a város, ahogy volt eltűnt, csak a katedrálisok maradtak. A gyors hanyatlás oka a malária- és kolerajárványok sora volt. (Mondom én, hogy kell az a kolera elleni oltás!) A lakosság 1835-ben leköltözött Panajiba. Nem tudom, hogy ez a pár kilométer mennyiben befolyásolja mondjuk a kolerát, lehet ,hogy olcsóbb volt új várost építeni, mint a régit csatornázni. Aztán az is lehet, hogy akkoriban még mindenkinek az volt a fixa ideája, hogy a maláriát tényleg a mala aires okozza, ami szöges ellentétben áll Buenos Aires-szel, aminek príma a levegője. Ha nem is a mocsarak kigőzölgése, hanem a szúnyogjai miatt volt a betegség, tulajdonképpen nem jártak nagyon messze a valós októl.
Old Goa egy indiainak valószínűleg sokkal érdekesebb, mint egy európainak, aki azért elég sok keresztény templomba botlik élete során. Ennek ellenére megnéztük a legnagyobbakat, meg azt is, hogy a lelkes belföldi turisták fényképezkednek Szűz Mária szobrával.
Az egyik templomban távolról megnézhettük a város védőszentjét is. Konkrétan ott csoffadozik szegény egy üvegkoporsóban. Nem értem miért csinálnak valakivel ilyesmit, ha egyszer annyira tisztelik, de hát a kereszténység történelme már csak ilyen.
A visszabuszozás sem volt hosszabb, legfeljebb annak tűnt, mert a tömött buszon nem volt ülőhely.
A délutánt olvasással töltöttük. A könyvcsereberék során elég sok érdekes könyv megfordult a kezeink között, de valahogy soha nem sikerült az adott országról szólót a megfelelő helyen olvasnom. Pillanatnyilag a „Wild Swans” van soron, ami Kínáról szól. Javaslom mindenkinek, ahogy a „First they killed my father” című könyvet is, ami meg Kambodzsáról. Azt történetesen Thaiföldön olvastam. Depresszióra hajlamosaknak nem javaslom egymás után a kettőt, én is vegyítettem őket az 1984-gyel.
Vacsorára újra előbújtunk. Gondoltuk, meglátogatjuk a közelben látott pizzériát, kell valami majdnem hazai íz. A pult előtt álldogálva már majdnem meggyőztük magunkat, hogy megérdemlünk egy-egy pizzát, darabonként ötszáz rúpiáért, de aztán feltűnt, hogy ki van írva, hogy az árak nem tartalmazzák az áfát. Nem tudom mennyi az indiai áfa, de otthagytuk az egész helyet a francba. India nagy részében a két pizza áráért négy napra lehet szobát kapni.
Helyette betértünk egy kifőzdébe, ahol kaptunk valamit pontosan az ár huszadáért, bár nem is laktunk jól. Így aztán egy boltban vettünk kenyeret, meg egy halkonzervet. Érdekes koncepció, hogy a boltban az árak nincsenek kiírva. Mindegy, a pénztárnál úgyis megtudod. Szatyrot ugyan nem adnak, de a cuccot szépen becsomagolják újságpapírba, és cellux-szal le is ragasztják.

 

 

Címkék: india panaji

57725 km, Panaji

2010.02.26. 10:00 | Ahmet | Szólj hozzá!

Napkelte körül ébredtem, mert azért volt szerencsém aludni egy keveset, G nem sokat aludt. Már nem jártunk messze Panajitól, az úticélunktól, ennek ellenére sikerült még tökörészni egy ideig itt, aztán ott, hogy jól elhúzzuk az utolsó kilométereket.

Mikor végre megérkeztünk, megrohantak a taxisok, akik kitartóan szajkózzák, hogy „taxi, taxi”, azt gondolva, hogy ha egymilliószor elmondják, akkor majd taxiba ülünk. Mindezt természetesen két centiről mondták bele az ember arcába, akkor is, ha megkapták már az egymillió „no” választ is. Ilyenkor szoktam visszaváltani magyarra. Természetesen gyalog mentünk, már csak azért is, mert a legközelebbi szálloda csak pár száz méterre volt. Természetesen tele volt, úgyhogy mehettünk tovább. A végül kivett szoba ismét megüti egy kolumbiai börtöncella színvonalát, de legalább van ablaka, sőt saját fürdőszobával is rendelkezik. A zuhany itt is olyan, mint az előzőben, van két csap, lehet választani, hogy melyikből jöjjön a hideg víz.
Első dolgunk valami reggeli felhajtása volt, de nem ment könnyen, mert minden zárva volt, annak ellenére, hogy már nem volt azért annyira korán. Végre találtunk egy helyet, ott meg a normális kaja nem volt, csak reggeli, ami apró, ámde túlárazott szendvicsekből állt. Vegetáriánus szendvicsekből, amik aztán különösen táplálóak. Végül valami tojásos, illetve csirkés péksüteményre sikerült szert tennünk, meg egy-egy csésze pótkávéra. Az utóbbi különösen utálatos, mert kávéként prezentálják.
A városka egyébként aranyos, leginkább portugál, mivel ők építették, és alighanem ők voltak, akik utoljára karbantartás végeztek rajta.
Városnézés helyett azonban visszamentünk a szállodánkba lepihenni, mert az buszon alvás egyáltalán nem vált ki egy szállodait. G el is aludt, én meg olvastam. Ezt az állapotot fenntartottuk legalább délután kettőig, mivel én nem akartam felébreszteni, amikor meg magától felébredt, akkor látta, hogy lelkesen olvasok, alhat még egy kicsit. Végül felkelt. Nem tudom meddig csináltuk volna az egymás békén hagyását, ha nem töri meg a végtelen folyamatot.
Körülsétáltuk a környéket. A házak még őriznek valamit a portugál hangulatból, de úgy néz ki, hogy a nagyrészük lakatlan, meg mindegyik el van csúfítva valamivel. Össze-vissza drótok lógnak rajta, ronda bádogtetőt raktak rá, bedeszkázták az ablakait, vagy hasonló.
A domb tetején viszont egy nagyon szépen rendben tartott templom áll, ragyogó fehérre meszelve. A napsütésben egészen vakító. A harangok kötelei a tornyon kívül lógnak, mindegyik más színű, mellettük a tábla, hogy „Harangozni tilos” Érdekes, hogy ezeknek a feliratoknak még van foganatja. Például lehet látni olyan feliratokat, hogy „Plakátot ragasztani tilos”. Biztos Magyarországon is vannak ilyen feliratok, csak eltakarják a plakátok. És itt sem harangoznak össze-vissza. Mondjuk otthon se harangoznának, mert már rég ellopták volna a kötelet.
Természetesen is elég sok a turista, főleg a teljesen elvarázsolt new age hívő. Szánalmasnak tartom, ahogy buggyos gatyákban, karikákkal az orrukban parádéznak, meggyőződve róla, hogy India az valami istenek otthona. Képesek mezítláb járni, mert egy csomó helyi is azt teszi. Más kérdés, hogy csak palackozott vizet isznak, ahogy az is, hogy a helyi mezítlábazás az nem spirituális, hanem nagyon is az anyagi világhoz köthető tevékenység.

 

 

Címkék: india panaji