Ázsia, a Himalája körül

Hív az út, menni kell! Ezért aztán el is indulunk kettecskén, busszal, vonattal, vagy ami éppen jön, hogy elmenjünk Pekingig, meg vissza, körbejárva azt a nagy ráncot, amit India gyűrt az Eurázsiai kőzetlemezre. Mellesleg teszünk egy kísérletet arra, hogy mindarról, ami közben történik, itt közvetítsünk.

Utolsó kommentek

  • mcs: @Ahmet: óver the earth? (2011.11.16. 18:43) Beígért végszó
  • Ahmet: Holdra raknád az óvert? De nem lenne over, csak Holdon lenne. (2011.11.16. 08:30) Beígért végszó
  • mcs: holdi óvert! (2011.11.14. 20:19) Beígért végszó
  • Ahmet: @encián: Dolgozgatunk. Azért remélem, hogy lassan tényleg dolgozni is fogunk, aztán lesz miből világot látni. 20 órás? Hmmm, szerintem több volt, de nehéz ezt kiszámolni, mert közben van néhány átsz... (2011.11.13. 10:39) Beígért végszó
  • encián: Ez igen!:-) Mo.-tól a legtávolabbi pontok egyike, legalább 20 órás repülőút. Dolgoztok vagy "világjártok"? üdv.: encián (2011.11.06. 14:50) Beígért végszó
  • Utolsó 20

Címkék

agra (2) ahmedabad (1) amritsar (2) attapeu (1) aurangabad (2) bahrain (1) bangkok (14) batrik (3) bengaluru (1) bikaner (2) bodrum (2) buon ma thuot (1) cat ba (1) champasak (1) chengdu (5) cheung ipauk (1) chiang mai (2) chiang rai (2) chitral (1) cuc phuong (2) dalat (1) dali (1) darjeeling (1) dege (1) delhi (6) doğubayazıt (2) don det (2) dunhuang (2) előkészület (5) emei shan (2) ernakulam (2) esfahan (3) fenghuang (1) fethiye (2) ganzi (1) gilgit (4) göreme (3) guilin (2) halong öböl (1) hampi (2) hanoi (4) hoi an (2) hongsa (2) hsipaw (3) huaihua (1) hua hin (1) hue (3) hyderabad (1) ihlara (1) india (73) irán (26) isztambul (4) jaipur (2) jaisalmer (2) jammu (1) jodhpur (2) kalaw (1) kaluts (1) kambodzsa (11) kanchanaburi (3) kangding (1) karachi (1) karimabad (3) kashgar (2) kerman (2) khajuraho (1) kína (68) kinpun (1) kolkata (2) kompong chhnang (1) kong lo (1) konya (2) kon tum (1) ko lipe (5) krabi (4) kratie (1) kunming (3) lahore (6) laosz (27) lijiang (2) lopburi (1) luang nam tha (2) luang prabang (3) madurai (1) mandalay (5) manigango (1) mastuj (1) mcleod ganj (2) mumbai (3) munnar (1) myanmar (27) mysore (1) nanchang (1) nha trang (2) ninh binh (3) nyaungshwe (4) nyaung u (4) olympos (1) orchha (2) pakisztán (23) pakse (2) pak chong (3) palolem (3) panaji (2) passu (1) peking (4) phimai (1) phnom penh (3) phonsavan (3) phouvan (1) pingyao (2) qazvin (2) rasht (2) rayen (2) rishikesh (2) saigon (2) sapa (2) sen monorom (2) sershu (1) shin gompa (1) shiraz (7) siem reap (4) sost (1) srinagar (2) sukhothai (2) suzhou (2) tabriz (3) tangkou (2) tashkurgan (2) thaiföld (40) thansan (1) tha khaek (2) tidei (1) törökország (17) toudeshk (2) trichy (3) turpan (2) udaipur (4) udomxai (1) úton (35) vang vieng (3) varanasi (2) vientiane (3) vietnám (30) xian (1) xiao likeng (1) xining (1) xinjie (2) yangon (4) yangshuo (5) yazd (2) yushu (4) zhongdian (2) Címkefelhő

HTML


32240 km, Dali

2009.09.22. 10:00 | Ahmet | Szólj hozzá!

Egyszerű feladattal áldott ma meg minket a sors, Daliba kellett eljutnunk. Pontosabban nem kellett, de akartunk. Mivel a buszra várni kellett majdnem egy órát, vettünk egy zacskó földimogyorót, de nem a pucoltat, az nem köti le túl sokáig az embert. A földimogyoró, az földimogyoró, gondolhatná bárki, és talán igaza is lenne, ha nem egy kínai buszállomás várójában ülne. Ez ugyanis leginkább marhahús-leves ízű volt. Egyszer már belefutottunk egy édesbe is. Nem mondanám, hogy rossz volt, csak hát amikor mogyorót hámoz az ember, akkor arra számít, hogy mogyoróízű mogyoró lesz benne. És nemcsak a mogyoróval képesek ezt elkövetni, hanem a szotyival is. Azt már tudjuk, hogy szotyiból a piros zacskós az édes, a zöld a natúr.
A mogyoró alakú húsleves rágcsálása közben kiolvastuk a várótermet. Érdemes minden angol feliratot elolvasni, mert gyöngyszemeket találhat az ember, vagy éppen rejtvényeket. Vannak klasszikus hibák, amiket még a legkezdőbb európai sem követne el egy idegen nyelvben. Például a szóközök használata. Képtelenek például leírni azt, hogy „Fire extinguisher box”, mert szerintük olyan hosszú szó, mint az extinguisher, nem létezik, így általában a piros dobozokon a „Fire ex ting uisher box”, esetleg a „Fire exting uisher box” felirat látható, ha sikerül a betűket sorba rakni, de ez se megy mindig. Egyszer láttunk egy bankot, aminek a homlokzatán virított a „BNAK” felirat. Végülis megvan minden betű, nem úgy, mint a „stawbeary yoghrt shaker-ben”, ami véletlenül sem egy bármixer eszköze, hanem egy ital az étlapról. Érdekessége az volt, hogy egy sorral lejjebb már sikerült leírni a yoghurt és a shake szavakat is. Kijárat és bejárat helyett láttunk már „Into” és „Outputting” feliratokat is.
Aztán néha csodákat tudnak művelni azok is, akik a feliratokat festik. Sokszor egyértelmű, hogy a kézírást nem tudták elolvasni, az értelmét meg nem ismerik, így aztán mondjuk a „k” könnyen „h-vá” válik, és máris ott a tábla az utazási iroda előtt, hogy „Flight tichet”. Aztán vannak a tükörfordítások, ezek a legmagasabb szintű találós kérdések, általában szép hosszú értelmetlen dolgok, amik olyasmit jelölnek, amire egy darab angol szó is elég lenne. Például a lijiangi buszállomáson, ahol üldögéltünk, az egyik ajtó felett virított az „On the duty had station room” felirat. Megfejtést nem tudok hozzá adni, talán ha valaki szóról szóra visszafordítaná kínaira, akkor kiderülne. Persze ez egy felsőfokú Chinglish fordítási feladat. Középfoknak ott vannak az olyan dolgok, mint a „Fly ticket”, valamint személyes kedvencem a „Notice Knockhead”. Alapfokú feladatok is akadnak, amik könnyedén érthetőek, mint például a „Ticket affairs office”, vagy a „Waiting office”.
Miután így kiszórakoztuk magunkat, már szállhatunk is a buszra, ahol angol nyelvű filmet vetítettek kínai felirattal. Természetesen kung-fu film volt, mert buszon vagy az van, vagy valami akció-krimi, amiben valakinek nagytotálban levágják a kezét. Sajnos a film vége lemaradt a DVD-ről így sose tudom meg hogyan kerekedett ki teljessé a happyend. Rögtön utána jött az akció-krimi, ami csalódást okozott, senkinek nem vágták le a kezét. Az út egyébként nem volt túl hosszú, csak ez a két remekmű fért bele, és már meg is érkeztünk.
Mivel Daliból rögtön kettő van egymás mellett, - bár az egyik hivatalosan a Xiaguan nevet viseli – még az elején tisztázni kellett a sofőrrel, hogy hol akarunk kiszállni. Daliba ugyanis nem megy be a busz, csak kirak a bekötőútnál. Ki is rakott, ránk is rohant egy csomó taxis, de valahogy nem volt nagy a lelkesedésük. Igazán felesleges is lett volna felizgatniuk magukat, mert egyrészt nem tudtuk, hogy hova is akarunk pontosan menni, másrészt gyalog sem volt nagy a táv.
Az óvárosba beérve aztán lerogytunk az első padra, és átnyálaztuk a könyvünket, hogy találjunk egy olyan szállást, ami se nem távoli, se nem drága. Szerencse, hogy nem túráztattuk magunkat, mert a könyv szerinti ár feléért ajánlottak szobát a közelben, ami szimpatikus volt. Bár még ablaka is van, fény az nem sok jön be rajta. A lámpa meg ismert közgazdaságtani okokból 15W-os izzóval volt ellátva, szóval az esti olvasás csak fejlámpával megoldható.
Bioritmusunk már romokban van, így egy délutáni ebédet ettünk, hogy legyen energiánk kimenni a pagodákhoz, amikről már előre sejtettük, hogy nem nézzük meg őket közelről. Fejlesztés címszó alatt ugyanis felfejlesztették a belépő árát a szállodai szobánk árának kétszeresére, ami pofátlanság. Egyébként a pagodákba ezért a pénzért bemenni nem lehet. Fogcsikorgatva befizethettük volna a belépőt, ha már egyszer itt vagyunk, de nem. Ott rohadjanak meg, ahol vannak! Kerestünk olyan pontot, ahonnan láthatjuk őket. A belépőkből összejött bevételt okosan visszaforgatták a bizniszbe és körbefalazták az egész területet hat méter magas téglafallal, aminek a tetejére infrakapus mozgásérzékelőket helyeztek el, gondolom nem kevés pénzért, főleg, hogy több hektáros területről van szó. A pagodák mögött ugyanis van még egy szép nagy templomkomplexum is, ami hivatalosan biztos legalább 400 éves, de valójában tavaly építették újra, ahogy az errefelé divat. Kerestünk lyukat a kerítésen, de ez még túl új volt, klasszikus lyuk nem volt rajta, csak kijárat biztonsági őrrel, aki annyira hülye volt, hogy nem értette, hogy akkor most minket kis baksis fejében be kellene engednie, bár egy pillanatra látni véltem a szemében az erkölcsi megingást.
A San Ta Si, vagyis három pagoda ilyen távolról való megtekintése után átvonultunk egy másik pagodához, ami hat évvel ezelőtt még felújítás alatt állt, bíztam benne, hogy végeztek azóta. A távolság csalóka volt, legyalogoltuk a lábunkat, mire odaértünk. A kapuban keresztben egy rúd volt, mint sorompó és egy felirat: „This park is closed because of building so it cant be open” Még ha gatyába rázzuk, akkor sem rossz, „A park felújítás miatt zárva, ezért nincs nyitva”. Azért a rúd alatt átbújtunk, hogy csinálhassunk pár képet.

 

Címkék: kína dali