Ázsia, a Himalája körül

Hív az út, menni kell! Ezért aztán el is indulunk kettecskén, busszal, vonattal, vagy ami éppen jön, hogy elmenjünk Pekingig, meg vissza, körbejárva azt a nagy ráncot, amit India gyűrt az Eurázsiai kőzetlemezre. Mellesleg teszünk egy kísérletet arra, hogy mindarról, ami közben történik, itt közvetítsünk.

Utolsó kommentek

  • mcs: @Ahmet: óver the earth? (2011.11.16. 18:43) Beígért végszó
  • Ahmet: Holdra raknád az óvert? De nem lenne over, csak Holdon lenne. (2011.11.16. 08:30) Beígért végszó
  • mcs: holdi óvert! (2011.11.14. 20:19) Beígért végszó
  • Ahmet: @encián: Dolgozgatunk. Azért remélem, hogy lassan tényleg dolgozni is fogunk, aztán lesz miből világot látni. 20 órás? Hmmm, szerintem több volt, de nehéz ezt kiszámolni, mert közben van néhány átsz... (2011.11.13. 10:39) Beígért végszó
  • encián: Ez igen!:-) Mo.-tól a legtávolabbi pontok egyike, legalább 20 órás repülőút. Dolgoztok vagy "világjártok"? üdv.: encián (2011.11.06. 14:50) Beígért végszó
  • Utolsó 20

Címkék

agra (2) ahmedabad (1) amritsar (2) attapeu (1) aurangabad (2) bahrain (1) bangkok (14) batrik (3) bengaluru (1) bikaner (2) bodrum (2) buon ma thuot (1) cat ba (1) champasak (1) chengdu (5) cheung ipauk (1) chiang mai (2) chiang rai (2) chitral (1) cuc phuong (2) dalat (1) dali (1) darjeeling (1) dege (1) delhi (6) doğubayazıt (2) don det (2) dunhuang (2) előkészület (5) emei shan (2) ernakulam (2) esfahan (3) fenghuang (1) fethiye (2) ganzi (1) gilgit (4) göreme (3) guilin (2) halong öböl (1) hampi (2) hanoi (4) hoi an (2) hongsa (2) hsipaw (3) huaihua (1) hua hin (1) hue (3) hyderabad (1) ihlara (1) india (73) irán (26) isztambul (4) jaipur (2) jaisalmer (2) jammu (1) jodhpur (2) kalaw (1) kaluts (1) kambodzsa (11) kanchanaburi (3) kangding (1) karachi (1) karimabad (3) kashgar (2) kerman (2) khajuraho (1) kína (68) kinpun (1) kolkata (2) kompong chhnang (1) kong lo (1) konya (2) kon tum (1) ko lipe (5) krabi (4) kratie (1) kunming (3) lahore (6) laosz (27) lijiang (2) lopburi (1) luang nam tha (2) luang prabang (3) madurai (1) mandalay (5) manigango (1) mastuj (1) mcleod ganj (2) mumbai (3) munnar (1) myanmar (27) mysore (1) nanchang (1) nha trang (2) ninh binh (3) nyaungshwe (4) nyaung u (4) olympos (1) orchha (2) pakisztán (23) pakse (2) pak chong (3) palolem (3) panaji (2) passu (1) peking (4) phimai (1) phnom penh (3) phonsavan (3) phouvan (1) pingyao (2) qazvin (2) rasht (2) rayen (2) rishikesh (2) saigon (2) sapa (2) sen monorom (2) sershu (1) shin gompa (1) shiraz (7) siem reap (4) sost (1) srinagar (2) sukhothai (2) suzhou (2) tabriz (3) tangkou (2) tashkurgan (2) thaiföld (40) thansan (1) tha khaek (2) tidei (1) törökország (17) toudeshk (2) trichy (3) turpan (2) udaipur (4) udomxai (1) úton (35) vang vieng (3) varanasi (2) vientiane (3) vietnám (30) xian (1) xiao likeng (1) xining (1) xinjie (2) yangon (4) yangshuo (5) yazd (2) yushu (4) zhongdian (2) Címkefelhő

HTML

Beígért végszó

2010.05.28. 10:00 | Ahmet | 45 komment

Értelmetlen számok, amik jól mutatnak, mert nagyok

80994 km, 380 nap, 11 meglátogatott ország, meg még 4, aminek csak átutazási szándékból tettük földjére lábunkat, 18861 fénykép, ebből vagy 6000 bemutatva, a maradék titkolva. Elhasználtunk 15 inget, két pár bakancsot, fene tudja hány nadrágot.
Mindenkit érdekel, hogy mennyit költöttünk. Nos, ezt pontosan nem tudnám megmondani, de azt hiszem, egy frankó kocsit vehettünk volna a pénzen, amit mostanában próbálnák meg eladni fele annyiért, mint amennyiért vettük, ha közben el nem lopták volna. Szóval hagyjuk a pénzkérdést.
 
Indulás előtti dolgok
Az emberben nem születik meg a gondolat, hogy el kellene utazni valahova. Az mindig is ott volt. Csak olyan kérdések fogalmazódnak meg, hogy miből, meg mennyi időre. Még a cél sem kérdéses, azokból valahogy mindig több van, csak választani kell. Legtöbbször a miből és a mennyi időre határozza meg, hogy milyen úticélt rendelünk hozzá, aztán néha ez megfordul, és nekiáll az ember egy projektnek, ami felrúgja az élete addigi rendjét, ami az egyik legjobb része az egésznek.
Így voltunk mi is ezzel az úttal. Régóta szó volt róla, hogy jó lenne, de nagyjából ennyiben is maradt. Aztán egyszer csak arra ébredtünk, hogy megszületett az elvi döntés: megyünk! A pénzügyi tervezés elég nagyvonalú volt, de nagy kockázatot nem vállaltunk vele: ha elfogy, hazajövünk. A gyűjtögetés is megindult, és ahogy meglett a pénz, rádöbbentünk, hogy most már semmi nem állíthat meg. Mielőtt valaki nagyon irigykedni kezdene, azért azt meg kell jegyeznem, hogy a pénz összegyűjtése nem úgy megy, hogy az ember közben éli a megszokott életét, néha lecseréli a kocsit, elugrik vitorlázni az Adriára, stb. Esetünkben már csak azért sem, mert nincs autónk, és egyikünk sem tud vitorlázni. Helyette volt jó sok meló, igaz nem Magyarországon. Ezért is járhattunk sikerrel. Nem a legendákban élő rettenetes nagy külföldi fizetések miatt, hanem azért, mert nem igazán tudtuk mire költeni a pénzünket a faluban, ahol éltünk. Nem mentünk sörözni a haverokkal, nem vettünk új ruhákat, moziba se igen jártunk.
Valójában az út megtervezése volt a legkisebb meló. Elmegyünk erre, aztán télen, mikor nincs monszun, visszajövünk arra. S lőn!
 
Országok csak úgy röviden, elfogultan
Törökország: Örök kedvenc, itt mindenki megtalálja, amit szeretne, legyen az tengerpart, síelés, ókori, középkori, keresztény vagy muzulmán kultúra, gyönyörű tájak, sőt még sör is van.
Irán: Hú, ettől az országtól hogy tudnak félni az emberek! Valójában a legvendégszeretőbb népek lakják, csak győzze az ember hólyaggal a sok teaivást!
Pakisztán: Ide meg a legtöbben pénzért se jönnének, pedig északon a világ legszebb hegyei vannak és rengeteg kedves ember.
Kína: Újabb „gonosz” ország, ezek fognak megenni minket. Rossz hírem van, lehet kezdeni kínaiul tanulni! Tényleg sokan vannak.
Vietnám: Lehet, hogy térképen egy, de észak és dél még mindig különbözik egymástól, habár Ho Chi Minh már van mindenhol.
Laosz: Egy titkos erőtér védi attól, hogy tudomásul vegye az emberiség a létezését. Ezért is van, hogy olyan kellemes hely. Nincs tömeg, nincs nyomulás.
Thaiföld: Akinek az jut először eszébe, hogy thai kurvák, az nem jár messze a valóságtól. Pénzért bármit. Jobb, ha tudod, mosolyognak, de nem biztos, hogy veled nevetnek!
Kambodzsa: Egy jó kedélyű ország, aminek egyik fele néhány évtizede lemészárolta a másik felét. Mai napig nem értik még ők sem, hogy mi is történt.
Myanmar: Azt hiszem, ez a név évtizedek óta nem szerepelt a hírekben, legfeljebb az utolsó oldalon. Keményebb diktatúra talán csak Észak-Koreában van, de nem ezért jó meglátogatni.
India: Úgy tűnik, ide deportáltak minden gügyét, de láthatólag őket ez nem zavarja. Ha eddig leszóltad a kínai termékeket, akkor nézz meg valamit, amit Indiában gyártottak.
Nepál: Rinocéroszok, maoisták, hegyek. Furcsa egyveleg, de határozottan érdekes, már ha éppen nem sztrájkol az egész ország.
 
Úton
Úton lenni furcsa érzés. El kell telnie néhány hónapnak ahhoz, hogy az ember tényleg úton legyen. Addigra megszűnik minden beidegződés.
Még akinek nincs megszokott napi rutinja, annak is egy csomó fix pont van az életében, legfeljebb nem tűnik fel. Ezeket ahogy van, el lehet felejteni. Nincs kis bolt a sarkon, vagy ha van is, minden nap máshol és minden nap más az árukészlet.
Furcsa érzés, mikor az ember felébred az éjjel közepén, és próbálja kitalálni, hogy hol is van. Fejben megkeresi az utolsó ismert helyet, és gondolatban végigjárja az utat, amit azóta megtett. A végén, hopp megvan hol is vagyunk. Nincs otthon, csak a hátizsák, nincsenek ismerős arcok, csak egy. Mire megtanulná az ember, hogy is kell köszönni, már másik nyelvet beszélnek. Egyszerűen kifordul a világ, és ha eddig mi utaztunk, mostantól a Föld mozdul el alattunk. Mi vagyunk a fix pont, semmi más.
 
Tér-idő
Tekergetjük az órát minden határon, de sokat nem jelent egy óra ide vagy oda. Arról nem is beszélve, hogy néha fél vagy negyed órát kell csak állítani. A problémát inkább az okozza, hogy milyen nap is van. Ezt a fonalat pár nap alatt elveszti az ember. Nem mindegy? Minden nap vasárnap! Esetleg péntek.
Ezek a dolgok mindenki számára ismertek, de mi van a hónapokkal, évszakokkal? Na, az megzavarja csúnyán az embert. Hogy lenne már tél, hiszen hat hónapja harminc fok van? Ezek itt tavasszal aratnak? Mellette meg most palántázzák a rizst! Tegnap hógolyóztunk, most meg újra negyven fok van! Néha egy pillanatra tényleg meg kell állni, hogy végiggondolja az ember, hogy hol is tart az évben.
 
„A zállatok”
Kutyák
Kutya van mindenhol, bár nem mindig ugyanabból a célból. Vietnámban, Laoszban például hihetetlenül nyugodtak a kutyák. Hiába van minden háznál egy-kettő, kutyaugatást nem hallani soha, lehet telihold vagy macskanász. Állítólag azért, mert az agresszíveket eszik meg először.
Kóbor kutyával is lehet találkozni, ezeket mondjuk senki nem kívánná a tányérjára. A legmagasabb egy négyzetméterre eső rühes kutya számot Thaiföldön regisztráltunk, egészen pontosan Ayuthayában. Az ok ismeretlen. A legrondábbakat viszont kétségtelenül India utcáin lehet megtalálni. Öleb vagy házi kedvenc nem nagyon van.
Macskák
Ellentétben a kutyákkal, macskából nem láttunk sok beteget. Leszámítva, hogy Laoszban és környékén valami mutáció folytán minden macskának törött, kurta vagy kacskaringós a farka. Valaki azt mondta, hogy a helyiek törik el a farkukat, mert az szerencsét hoz. Szerintem ez baromság. Egyrészt lehetetlen minden egyes macska farkát eltörni, másrészt egy buddhista országban, ahol a templomok mellett madarat lehet venni szabadon engedés céljából, – ami jócselekedet –, nem fognak macskafarkakat tördelni.
Kis barátaink
Határozottan vannak jófej állatok, amiket szívesen tartanánk otthon, de azt hiszem, mégsem fogunk. A szamár még csak elférne a konyhában, de az alattunk lakót határozottan zavarná a patájának kopogása, ebben biztos vagyok. Nem tudom, miért kedveljük a szamarakat, talán azért, mert mindegyik olyan szomorú, muszáj megvigasztalni őket.
A gekkók is kedves jószágok, bár némelyik nagyon unszimpatikusan tud viselkedni, és az éjjel közepén elkezd üvöltözni, hogy gekkkkó, gekkkkó!
Személyes kedvencem a bivaly. Mafla nagy állat, de igen békés fajta. A myanmariak egyenesen gyávák, három méternél nem lehet őket jobban megközelíteni, mert elrohannak. Senkit ne tévesszenek meg az indiai bivalyok, mind hamisítvány! Valami marhával keresztezték őket, attól olyan csontosak és korcsszarvúak.
A jakok is jó fejek, meg kellett állapítanunk, hogy a szarvasmarha hierarchiában ők alkotják a felső tízezret. Nyilvánvaló okokból. Mellesleg a jaknak pont olyan a szarva, mint egy falusi bicikli kormánya.
Határozottan nem fogunk a negyediken elefántot sem tartani, pedig a laosziak egész kicsik, talán még be is férne egy a konyhába. Igazán sajnálom, hogy nem megoldható, mert az elefánt szeméből valami megmagyarázhatatlan intelligencia sugárzik, meg végtelen szomorúság, ami egyenesen következik az intelligenciából és abból, ahogy az elefántokat betörik. Aki látta már, azt mondja, hogy szívszaggató.
G kedvencei a kecskék, akiknek van humorérzékük, ami ritka az állatok között. Vigyázni kell azonban, mert az ázsiai kecskék legalább fele ostobaarcú, amit nem szeretünk.
Nem jó fejek
A hamis jófejség csúcsa a majom. Na, a majmok egyáltalán nem szimpatikus jószágok, ha nem választja el tőlünk őket egy tévé képernyője. Okosak, és ezt ellenünk használják, valamint hatalmas hegyes fogaik vannak, amivel befosatnak. Ismétlem, nem aranyosak! Persze lehet, hogy más a véleményed, de akkor bizonyára szereted az aluljáróban éjszaka, csoportosan pénzt követelő embereket is.
A szent tehén sem haver. Amíg szélesek az utcák, addig rendben van a szent tehénkedés, de a keskeny sikátorokban nem. Az egyik vége öklel, ha éppen olyanja van, a másik meg szaros. Lehet választani, hogy melyiknél nyomakodik át az ember a fal mellett. És nemcsak tehenek kóborolnak az utcákon, hanem bikák is. Nagy bikák. Érdemes figyelni a helyieket, sokszor bátran szétugrálnak.
Kéretlen lakótársak
A legrondább a poloska. Nem lehet látni, csak reggel a fedezi fel az ember, hogy össze van csípve. Tiszta helyen nem fordulnak elő, de ott sajnos mi se. A szúnyog is kellemetlen, ráadásul sok helyen terjeszt maláriát, ezt-azt. Az egér még valahogy elviselhető, de a patkány nem. Bátrabban rohangál és büdösebb is. Igazán kellemes, mikor reggel felfedezi az ember a lábnyomait. A legzavaróbb viszont az, ha emberek vannak a szomszédságban. Na, azok pokollá tudják tenni az éjszakát!
 
Egészségügyi statisztikaszerűség
Legfontosabb megemlítenem, hogy a világ sokkal kisebb, mint gondolánk, pontosabban, mint gondolnám. Összességében több vért vesztettem egy év alatt a fejem beverése által, mintha elmentem volna vért adni. Talán ezért is lett a kedvenc kínai feliratom egy alacsony ajtófélfára figyelmeztető: „Notice knockhead!” IQ pontokban mérhető veszteségemet nem ismerem.
Ennél komolyabb bajaink is voltak. Pakisztánban begyűjtöttünk – mint későbbi diagnózisunkból kiderült – amőbás fertőzést. Szerintem senkit nem lep meg, hogy ez fosással jár. Szerencsére mással nem, így viszonylag elviselhető. Én megszabadultam tőle hihetetlen immunrendszerem által, G vagy fél Kínán át szenvedett vele, mire megállapította az internetről, hogy mi a baja, és mi a gyógyszer rá. Ez végig a hátizsákunkban lapult, innen már egyszerű volt a dolog. Indiában G megpróbálta eltörni mindkét nagylábujját, de egyik próbálkozás sem járt sikerrel, pedig egyszer biciklit is használt. Ezen kívül engem Xi’anban letaglózott valami halálos betegség, aminek egy átlagember immunrendszere nem állhat ellen, ezzel eltöltöttem egy fél napot egy fotelben összegömbölyödve, illetve Udaipurban három napig kúráltam antibiotikummal egy másik – hétköznapi ember számára halálos – kórt. Néhányszor pokolian leégett a fejem, ami egészen egyszerűen elkerülhető lett volna, valahogy azért mégiscsak leégett.
 
Akik nem bírták hazáig
S elhulltanak legjobbjaink a hosszú út alatt. Például a kishátizsák. Lehet, hogy bírta volna még, fogát összeszorítva, de Karimabadban vettünk egy újat, akit aztán Katmanduban nyugdíjaztunk. Nadrágokból is sok maradt a csatatéren, néhány törlőrongyként még szolgált pár napig. Ingből gyakorlatilag egy sincs, aki velünk indult volna, és a zoknik egy része is a fotóstáskában objektívek alá van tömködve, hogy kicsit jobb legyen a védelem, zokninak ugyanis már kicsit lyukasak.
Aztán voltak, akik hazautaztak. Például a teljes téli cókmók, mert volt nálunk kabát, sapka, meg kesztyű is, amikre csak azért nem volt szükség, mert éppen jó volt az idő a hegyekben. Na, jó, egyszer kellett dzseki, mert június ide vagy oda, keményen fagyott reggel. Milyen évszak is van?
 
A legnagyobb szívások (más néven kalandok)
Az iráni választások, ami sima ügynek ígérkezett, de nem volt az, mert muszáj volt elcsalni, és ezáltal tüntetéseket gerjeszteni. Igazából túlzottan nem zavarta össze az életünket, valószínűleg azért is, mert teljes mértékben hanyagoltuk a hírek olvasását, ami csak arra lett volna jó, hogy összezavarjon és félelemmel töltsön el.
 
Karachi és a buszút Lahore-ba szintén nem volt leányálom. Karachi maga a földi pokol. Ezer fok, maximális páratartalom, mocsok, nyomor és bűz. Még a menekülés se ment egyszerűen, hiszen a 27 órás buszút elején én éppen kilábaltam egy ételmérgezésből, G-n meg éppen kijött. Mindez köszönhetően a nagyjából 12 órás Karachiban való tartózkodásnak.
 
Az Urumqi zavargások is betettek egy kicsit, de inkább csak az idegeinknek. Már éppen be akartunk lépni Kínába Pakisztán felől, mikor az ujgurok bosszút álltak két honfitársukért. Szóval ez is úgy kezdődött, hogy visszaütött. Részünkről ez azt jelentette, hogy Kína bármikor lezárhatja Xinjiang tartományt, ami Pakisztánnal határos, ezzel lehetetlenné téve a belépésünket, ami további bonyodalmakat okozott volna. Például azt, hogy repülővel kellett volna továbbutazni, meg azt, hogy új vízumért kellett volna folyamodni, mert a meglévő lejár. Ezek nem következtek be, de egy hosszú délutánon keresztül – amit egy kifőzdében töltöttünk a busz többi utasával együtt – úgy tűnt, hogy Tashkurganban ragadunk, ahonnan se előre, se hátra.
 
Vietnámban a Ketsana tájfunnal futottunk össze, bár róla sem hallottunk egészen addig, míg utjaink nem keresztezték egymást. Nekünk sok bajt nem okozott, attól eltekintve, hogy vonat helyett busszal kellett utaznunk, aminek a csomagtartójában kicsit elázott a sokat látott Monte Christo grófja kötet, minek eredményeképpen a vietnámi klímán meg is penészedett. Egyébként Pakisztánban tettünk szert rá csere útján, de a benne lévő könyvjelzőt valaki Indiában rakta bele. Egészen Laoszig utazott velünk, ahol Don Deten elcseréltük, miután mindketten kiolvastuk.
 
Bármely hindu Indiában felért egy elemi csapással. Szerintem eleget szapultam már őket, de egyszerűen nem lehet kihagyni őket ebből a listából.
 
Nepáli banda, avagy sztrájk, ami mindenkinek megkeseríti az életét, pláne azokét, akik utazni szeretnének ilyenkor az országban. Minden zárva, nincs se busz, se taxi, néha még a biciklit is betiltják.
 
Magyarok az űrben
Kicsit kevesebb magyar van szétszórva Ázsiában, mint ahogy azt a legtöbben gondolnák. Isztambulban még lehet hallani magyar szót, de a következő magyar Csaba volt Saigonban, nagyjából 35.000 km-rel később. Aztán hallottunk magyarokat Kanchanaburiban, beszéltünk kettővel a kambodzsai határon, és később Siem Reapben is összefutottunk velük. Mandalayben ránk köszönt Bárány, aki olvasónk, ami meghökkentő volt, majd szintén Myanmarban találkoztunk Krisztiánnal, akit a szállodánk nyilvántartásában fedeztünk fel.
Indiában rögtön az elején, pár nap alatt találkoztunk három magyar lánnyal is, de utána Amritsarig csend volt ilyen szempontból, ahol viszont egy egész csoport akadt ránk, de csak azért, mert egyikük szintén olvasónk. Nepálban, a Chitwan Nemzeti Parkban egy expat-gyanús családdal találkoztunk, meg a hegyekben egy erdélyi lánnyal, aki Németországban él. Ennyi! Lehet, hogy soknak tűnik, de egy év alatt nem az.
 
Újra itthon
Semmi nem változott. Mintha el se mentünk volna, csak olyan apróságok fordulnak elő, hogy fém kétszázast kapunk vissza és nézünk rá bután. Amúgy tényleg semmi. Kicsit unalmas.

 

Az út

Két agyvérzés után sem tudtam rábírni egyik számítógépünket sem, hogy az utolsó napot is belevegye a teljes vonalba, úgyhogy itt az utolsó nap külön. (Ottrohaggyáel, nem szórakozok többet)

 
Valamint még egy rakat válogatott fénykép azoknak akik hajlandóak végignézni. Csak válogatott, nem biztos, hogy ez azt jelenti, hogy hű de jó!
 

És ha még egyszer blogot írnék... Nos, nem fogok!

Most tényleg vége van!

Most!

Címkék: legvége

A bejegyzés trackback címe:

https://tinylittlebigthing.blog.hu/api/trackback/id/tr512031510

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kkrampusz 2010.05.28. 12:11:20

Sziasztok!

Sajnálom, hogy végeztetek az úttal, szórakoztató és érdekes volt olvasni a történeteiteket, helyenként sziporkázó stílusban. Mindenesetre a magam nevében köszönöm a kellemes perceket ( összességében hosszú, de gyorsan röppenő órákat ), kellemes pihenést, és sok sikert a továbbiakban!

mcs · http://paralelart.wordpress.com/ 2010.05.28. 13:06:24

mikor lesz a zh az anyagból?

készülünk nagy erőkkel.

denimfire 2010.05.28. 14:53:49

A rinocérosz kimaradt! És a tarisznyarákok is. Valamint furcsa, hogy per mi -ként van véleményetek mindenről :) Az induló képen vidámabbnak tűntök, mint az érkezőn, ezt a fémkétszázas tette?

kirgizke 2010.05.28. 15:48:06

"Törökország: Örök kedvenc"

Hát igen, ezzel már csak mi is így vagyunk. Én még csak-csak próbálnék gondolatban "kirúgni a hámból", de ha L.-t megkérdezem, hová menjünk legközelebb, ő mindig Törökországot mondja.
Hát ha a Sors kegyes lesz hozzánk, akkor talán egy-két éven belül összehozunk egy Törökország-Irán túrát....

Ahmet · http://www.tinylittlebigthing.blog.hu 2010.05.28. 17:08:36

@kkrampusz: Én is sajnálom, hogy vége, köszönöm, hogy elolvastad!

@mcs: Ma este a Pótkulcsban.

@denimfire: Nos, a rinocéroszról azt kell tudni, hogy több műanyagdarabból van összepattintva, jól láthatóak az illesztések.
Egyébként meg ugye teljes az egyetértés, kivéve ha festésről van szó.

@kirgizke: Remélem addigra leváltják az elnököt is végre, esetleg az egész hülye rendszert. Mármint a perzsák.

SzDaniel 2010.05.31. 16:08:55

Ahmet, akartam mar kerdezni.... azt hogy oldottad meg, hogy a kepek megkaptak a gps koodinatak tagjet?

Ahmet · http://www.tinylittlebigthing.blog.hu 2010.06.01. 11:10:01

@SzDaniel:
Ugye folyamatosan ment a GPS, ami a koordinátákkal együtt időpontot is rögzít, innentől már egy szoftver (GPicSync) egyszerűen összefésüli a képekkel, mivel azok exifjében is ott a készítés időpontja.

Jani haverja · http://alfa-kontakt.info/ 2010.06.03. 11:28:55

Kicsit be voltam havazva az utóbbi időben, most értem a végére, köszi a nagyon élvezetes útleírásokat, hűséges olvasótok voltam.

encián 2010.06.06. 14:40:19

"Egyik szemem sír, a másik nevet..."
Érezzétek Magatokat itthon is olyan jól, mint bárhol a világon, ahol jártatok!
Örülök, hogy épségben hazaértetek, teli élményekkel.
Sajnálom, hogy a sörözésen nem lehettem ott, de tegnap éjjel érkeztem haza. (Már most szervezem a következő utakat - mert menni kell!)
Az, hogy nem lesz következő blog - megértem, de útleírás biztosan készül majd - remélem!:-)
Szeretettel: encián

encián 2010.06.06. 19:13:31

Egyszer valahol, valamikor még lehet, hogy találkozunk is a világban...
Én felismerlek Benneteket, majd "kulcsszavazok", hogy Ti is engem...:-)))

baranybucc 2010.06.10. 10:54:29

Welcome home, gyerekek :) Jo ez az osszefoglalo, meg a kepek is, olyan jo latni ujra az ismert(ebb) helyeket. :))

Ahmet · http://www.tinylittlebigthing.blog.hu 2010.06.10. 22:47:00

@baranybucc: Köszi, tényleg, azt olvastad, hogy volt BÁRÁNYBUCC? Na, jó, csak próbálkozott. : )

martonthenagy 2010.06.21. 10:23:54

Üdv itthon!

Az értelmetlen számok közé javaslok még egy adatot: a kilókat.
Azaz hány kilót sikerült ezen egy év alatt felszedni/ledani?

Én spec. mindig kevesebb vagyok, amikor hazaérek egy-egy túráról, de az max 2 hét szokott lenni, így egész más a helyzet.

KennyOMG · http://etkt.blog.hu 2010.06.21. 12:09:01

Ehh, blogmotor megette. Szoval irigyellek titeket, mert, legalabbis a bejegyzesekbol ez jon le, nektek meg a vegen is volt erotok, akarasotok menni, csinalni, nezni. Nekem mostanra mar az is nagy teljesitmeny, ha elvonszolom magam a sarki szupermarketig. Na jo, nem, de mar kozel sincs annyi energia es akaras, mint tavaly nyaron.

Ha javasolhatok kovetkezo uticelt, akkor az a Kaukazus lenne. Ha voltatok es/vagy szerettetek Torokorszag es Irany vonatkozo reszeit, akkor ez a harom orszag a megtestesult.. Nem is tudom. Annyi minden van bennuk, olyan kis helyre zsugoritva, hogy betojas. 2-3 honap alatt vegigjarhato az egesz kornyek, az emberek borzalmasan kedvesek (csak az azerieknek ne ormenyezzetek, illetve forditva), a taj gyonyoru. Magyar szivhez allitolag osszel all a legkozelebb, amikor mar minden sargara-barnara szivott a nap, es teljesen sztyeppe jelleget vesz fel - fura is a kepek utan most mindent zolden latni. Na nem mintha igy rusnya lenne, sot!

Srinagarral vegul en is megszivtam, a magam modjan. 55 nap Kasmirban, 41 napot esett az eso, 43 napig nem volt napsutes, a tavak ketszer is majdnem kiugrottak a medrukbol. Ha Eszak-Pakisztan tetszett, akkor ennek is adnek meg egy eselyt. Mert megerdemli, vagy m. :]

Dohaban meg mukodik a wifi, csak a jelerosseg szar a terminal jo reszen. Ahol van konnektor es/vagy nincs gyerekuvoltes, ott szar, mindenhol mashol elfogadhato. Es 3-4 ora miatt ne panaszkodj, en 17,5 + 18,5 orat abszolvaltam...

Ahmet · http://www.tinylittlebigthing.blog.hu 2010.06.21. 21:10:27

@martonthenagy: Én dekára ugyanannyi vagyok, G nem tudom mennyit változott.

Ahmet · http://www.tinylittlebigthing.blog.hu 2010.06.21. 21:16:27

@KennyOMG: Terv mindig van, bár a Kaukázus eddig még nem jutott eszembe. A lendület nem fogyott el, mentünk volna tovább is, lehet, hogy jobban is jártunk volna. Nincs meló.

KennyOMG · http://etkt.blog.hu 2010.06.22. 16:11:24

@Ahmet: En csak viccbol alltam meg itt hazafele uton (hosszu tortenet, ami perverz reszleteket tartalmaz a repulojegyfetissel terhelt eletembol), de egyatalan nem bantam meg, sot! Aki pl azt meri mondani, hogy az ormenyeknel aranyosabb, joarcabb emberek leteznek, az konkretan hazudik, mas lehetoseg nincs.

Ahmet · http://www.tinylittlebigthing.blog.hu 2010.06.23. 10:12:44

@KennyOMG: Érdekes, hogy a törökök is jó fejek, a kurdok is, ezek szerint az örmények is, aztán mégse jönnek ki. Bár nem tudom, hogy az örmények a kurdokkal hogy vannak. Lehet, hogy mindenkinek csak a törökökkel van baja?

KennyOMG · http://etkt.blog.hu 2010.06.23. 16:01:41

Passzolom a torok-kurd viszonyt, bar abszolut nem lennek meglepve egy barati hozzaallason - mar csak a kvazi-sorskozosseg miatt sem. Lehet, hogy a magyarokkal szemben is ez jatszik, hiszen a mondas azt tartja, a kivandorolt ormenyek nalunk talaltak meg leggyorsabban az egyensulyt az eletukben. Annyi kozos vonasunk van, kezdve a "cucjalista cucjalizaiotol" egeszen odaig, amit az emberek szemeben latni, amikor pl a buszrol kineznek az Araratra. Vilagfajdalom, abszolut nem tulzaskent.

A torokokok altalunk erzekelt-feltetelezett joarcsaganak meg nem kell, hogy barmi koze legyen az egyeb nepekkel szembeni seggfejsegukhoz - plusz az ormeny nepirtasuk is meg osszeomlo oszman birodalomkent volt, 90-100 eve. Szerintem sok ormenyt nem is a nepirtas irrital mostanra (mar ha mondhatok ilyet, hiszen azota 3-4 generacio nott fel), hanem annak a kovetkezetes, pofatlan tagadasa.

kirgizke 2010.06.27. 08:51:06

@KennyOMG:

A törökök szerintem is tök jó fejek. Egyébként is...egy egész népet hibáztatni egy rezsim idején elkövetett bűnökért nem helyes.

mcs · http://paralelart.wordpress.com/ 2010.06.27. 22:45:36

@kirgizke: egy egész bolygót hibáztatni a globális felmelegedésért... nem helyes.

Ahmet · http://www.tinylittlebigthing.blog.hu 2010.06.28. 09:28:48

@mcs: Így is van, a kannibálok például ellene dolgoznak.

SzDaniel 2010.08.03. 08:42:56

Egy ilyen koroz a vilaghalon, elvileg ti is akkortajt... hatha.

aubreysaccoglittertheworldfund.com/

Ahmet · http://www.tinylittlebigthing.blog.hu 2010.08.03. 19:46:32

@SzDaniel: Sajnos nem. Akkor mi Janakpurban voltunk. A Langtang trek nem egy veszélyes dolog elvileg, de ugye bármi megtörténhet akár a buszúton is. Ráadásul május másodikán kezdődött a sztrájk, pár nappal a tervezett visszaérkezése után. Ha valahol balesetet szenvedett akkor lehet, hogy sokáig fel sem fedezték, ha mondjuk stoppolt.

kirgizke 2010.11.26. 10:35:46

Csak úgy kíváncsiságból.... mikor keltek újra útra és hová?

Ahmet · http://www.tinylittlebigthing.blog.hu 2010.11.26. 14:11:06

Hát, őőő, minél előbb és minél messzebbre. Ja, és a lehető leghosszabb időre. Mittomén fél év múlva.

encián 2010.12.22. 19:12:08

Hazaértem Indiából... Rajasthan tartományban kóboroltam közel 2 hétig. Nagyon sokszor eszembe jutottatok. Itthon újraolvastam a beszámolókat erről az útvonalról, és hozzátéve a saját élményeimet, ismét jól szórakoztam.
Boldog ünnepeket kívánok Nektek.
Üdv.: encián

Ahmet · http://www.tinylittlebigthing.blog.hu 2010.12.23. 11:43:06

Rajastan talán a legjobb Indiából.

Neked is Boldog Karácsonyt! Mesélhetnél majd, hogy milyen volt.

encián 2010.12.23. 17:32:57

@Ahmet: Hogy milyen volt? Nagyon ellentmondásos, a vonzás-taszítás egyben. Sokat olvastam Ázsiáról, jártam is már egy-két országában a földrésznek, úgy gondoltam alaposan fel is készültem az útra, de azért tudott meglepetéseket okozni. Tudom, nem díjazzátok, de én csak szervezett utakon járom a világot - ennek sok oka van - ez is az volt, viselhető megpróbáltatásokkal és tiszta szállásokkal, Bikanerben például a maharadzsa palotájában.
Íme az útvonal: Isztambul-Delhi-Mandawa-Bikaner-Jaisalmer-Jodhpur-Ranakpur-Udaipur-Pushkar-Jaipur-Fatehpur Sikri-Agra-Delhi (Ó és Új is).
Ami nagyon nehezen viselhető volt számomra és nemigen tudtam magam a hatása alól kivonni, az az, hogy az általam bejárt országrész egy trágyadomb + az iszonyatos nyomor. Nem simán szemétdomb kosszal, mocsokkal, hanem trágyadomb bűzzel, patkányokkal, szaros seggű legyek lepte púpos tehénszerű marhákkal, kóbor kutyákkal, kecskékkel, vaddisznóhoz hasonlító malacokkal és undorító pofájú és viselkedésű majmokkal. És ott mindaz teljesen természetes, hogy az emberek ülnek, állnak, fekszenek ebben a bűzös trutymóban és mintha senkinek sem lenne igénye ennél civilizáltabban élni. Hazaérkezem után még napokig Delhi porát köhögtem fel, ahol csak sejtettük, de nem láttuk a Napot a borzalmasan szennyezett levegőtől - ezeket gondolom nem kell továbbragoznom, mert Ti is megtapasztaltátok. Az emberek - nos egyet kell, hogy értsek Veletek - nem IQ bajnokok, de ahhoz van eszük, hogy lépten nyomon átvágják a fehér bőrűt, aki szerintük azért van ott, hogy őket tápolja, mert biztosan tele van pénzzel. Ezt sikeresen kivédtem az út során, némelyikük többet gyalogolt utánam egy délelőtt alatt, mint máskor egy teljes napon át, de biztosan én is belefutottam egy-két túlárazott ajándéknak szánt biz-basz esetében.
A városok, erődök, paloták, havelik, jaina templomok, a pushkari tevevásár helyszínei viszont lenyűgözőek. Örülök, hogy láthattam belülről a Taj Mahalt és Jaipur, Delhi nevezetességeit, de a nagy kedvencem Jaisalmer. Ez egy kis meseváros kívülről, belülről egyaránt. Itt láttam a legszebb és legnagyobb havelit is, már a városhoz vezető útat is nagyon élveztem.
Lehetne még sok mindent írni, de röviden most ennyi. Emésztenem kell az élményeimet.
Örülök, hogy nem oda születtem, és annak is, hogy nem hiszek a lélekvándorlásban. Mert, ha hinnék, egy perc nyugalmam nem lenne attól a gondolattól, hátha valamelyik életemben oda születek majd vissza....
Boldog ünnepeket! Üdv.: encián

Ahmet · http://www.tinylittlebigthing.blog.hu 2010.12.23. 22:26:22

@encián: Beszélgettem pár utazóval, meg olvasgattam is, és feltűnt, hogy nem vagyunk egyedül a véleményünkkel Indiáról. : ) Kösz a beszámolót! Jaisalmer tényleg nagyon szép, de Jodpur se rossz.

encián 2011.03.27. 14:38:12

Mi újság van Veletek, hogy vagytok, merre készültök legközelebb - tudom, jó messze...:-)

Ahmet · http://www.tinylittlebigthing.blog.hu 2011.03.28. 09:42:14

Hát, most ezek vannak, szöveg nélkül:

Devon, Bratislaván át:
picasaweb.google.com/kormoczi.aron/Anglia?feat=directlink

Bécs, karácsonyi vásár:
picasaweb.google.com/kormoczi.aron/2010_12_04_becs?feat=directlink
picasaweb.google.com/kormoczi.aron/2010_12_05_becs?feat=directlink

Párizs:
picasaweb.google.com/kormoczi.aron/Parizs?feat=directlink

Texas:
picasaweb.google.com/kormoczi.aron/Dallas?feat=directlink

Hogy mi lesz, azt még nem tudjuk. Tervek vannak, de hát azok egyelőre tervek, majd ha konkrétabbá válnak, akkor lehet őket publikálni. : )

encián 2011.03.28. 17:54:13

@Ahmet: Értem, néha azért benézek, hátha megosztjátok majd a konkrétumokat.:-)

danielfromhungary 2011.05.18. 15:11:04

szia Áron, mindenképpen beszélnünk kéne, s.o.s. Nem tudom a nem céges számod és a nem céges mailedet:( Ha még ma (május 18 vagy holnap délelőtt) elolvasod, hívj fel légyszi vagy dobj rám egy mailt! köszi nagyon, danielfromhungary:)

Ahmet · http://www.tinylittlebigthing.blog.hu 2011.05.18. 21:13:57

@danielfromhungary: Mivel én sem tudom a te számodat, írtam egy mailt a hotmail címedre. : )

encián 2011.11.04. 18:08:05

Ahmet! Mi újság van Veletek, hogy vagytok, hova készültök mostanában? Márciusban írtam, hogy néha benézek, most megtettem. Én közben kisebb-nagyobb európai utakon túl megjártam Perut - nagy élmény volt, de Ázsia marad azért a kedvencem.:-)
üdv.: encián

Ahmet · http://www.tinylittlebigthing.blog.hu 2011.11.06. 10:50:23

@encián: Gratulálok, jó lehetett! Mi éppen Új-Zélandon vagyunk, és ha minden jól megy, most maradunk egy helyben egy darabig, de hát ki tudja...

encián 2011.11.06. 14:50:54

Ez igen!:-) Mo.-tól a legtávolabbi pontok egyike, legalább 20 órás repülőút. Dolgoztok vagy "világjártok"?
üdv.: encián

Ahmet · http://www.tinylittlebigthing.blog.hu 2011.11.13. 10:39:57

@encián: Dolgozgatunk. Azért remélem, hogy lassan tényleg dolgozni is fogunk, aztán lesz miből világot látni. 20 órás? Hmmm, szerintem több volt, de nehéz ezt kiszámolni, mert közben van néhány átszállás, meg időzóna. Sőt, olyan is van, hogy leszállunk tankolni. Szóval a lényeg, hogy kurva messze van, és az eggyel messzebb lévő szárazföldet Holdnak hívják. (Tudom, túlzok, van még valami kis picsányi sziget, ami messzebb van, de ne legyünk telhetetlenek!)

Ahmet · http://www.tinylittlebigthing.blog.hu 2011.11.16. 08:30:34

Holdra raknád az óvert? De nem lenne over, csak Holdon lenne.
süti beállítások módosítása