Ázsia, a Himalája körül

Hív az út, menni kell! Ezért aztán el is indulunk kettecskén, busszal, vonattal, vagy ami éppen jön, hogy elmenjünk Pekingig, meg vissza, körbejárva azt a nagy ráncot, amit India gyűrt az Eurázsiai kőzetlemezre. Mellesleg teszünk egy kísérletet arra, hogy mindarról, ami közben történik, itt közvetítsünk.

Utolsó kommentek

  • mcs: @Ahmet: óver the earth? (2011.11.16. 18:43) Beígért végszó
  • Ahmet: Holdra raknád az óvert? De nem lenne over, csak Holdon lenne. (2011.11.16. 08:30) Beígért végszó
  • mcs: holdi óvert! (2011.11.14. 20:19) Beígért végszó
  • Ahmet: @encián: Dolgozgatunk. Azért remélem, hogy lassan tényleg dolgozni is fogunk, aztán lesz miből világot látni. 20 órás? Hmmm, szerintem több volt, de nehéz ezt kiszámolni, mert közben van néhány átsz... (2011.11.13. 10:39) Beígért végszó
  • encián: Ez igen!:-) Mo.-tól a legtávolabbi pontok egyike, legalább 20 órás repülőút. Dolgoztok vagy "világjártok"? üdv.: encián (2011.11.06. 14:50) Beígért végszó
  • Utolsó 20

Címkék

agra (2) ahmedabad (1) amritsar (2) attapeu (1) aurangabad (2) bahrain (1) bangkok (14) batrik (3) bengaluru (1) bikaner (2) bodrum (2) buon ma thuot (1) cat ba (1) champasak (1) chengdu (5) cheung ipauk (1) chiang mai (2) chiang rai (2) chitral (1) cuc phuong (2) dalat (1) dali (1) darjeeling (1) dege (1) delhi (6) doğubayazıt (2) don det (2) dunhuang (2) előkészület (5) emei shan (2) ernakulam (2) esfahan (3) fenghuang (1) fethiye (2) ganzi (1) gilgit (4) göreme (3) guilin (2) halong öböl (1) hampi (2) hanoi (4) hoi an (2) hongsa (2) hsipaw (3) huaihua (1) hua hin (1) hue (3) hyderabad (1) ihlara (1) india (73) irán (26) isztambul (4) jaipur (2) jaisalmer (2) jammu (1) jodhpur (2) kalaw (1) kaluts (1) kambodzsa (11) kanchanaburi (3) kangding (1) karachi (1) karimabad (3) kashgar (2) kerman (2) khajuraho (1) kína (68) kinpun (1) kolkata (2) kompong chhnang (1) kong lo (1) konya (2) kon tum (1) ko lipe (5) krabi (4) kratie (1) kunming (3) lahore (6) laosz (27) lijiang (2) lopburi (1) luang nam tha (2) luang prabang (3) madurai (1) mandalay (5) manigango (1) mastuj (1) mcleod ganj (2) mumbai (3) munnar (1) myanmar (27) mysore (1) nanchang (1) nha trang (2) ninh binh (3) nyaungshwe (4) nyaung u (4) olympos (1) orchha (2) pakisztán (23) pakse (2) pak chong (3) palolem (3) panaji (2) passu (1) peking (4) phimai (1) phnom penh (3) phonsavan (3) phouvan (1) pingyao (2) qazvin (2) rasht (2) rayen (2) rishikesh (2) saigon (2) sapa (2) sen monorom (2) sershu (1) shin gompa (1) shiraz (7) siem reap (4) sost (1) srinagar (2) sukhothai (2) suzhou (2) tabriz (3) tangkou (2) tashkurgan (2) thaiföld (40) thansan (1) tha khaek (2) tidei (1) törökország (17) toudeshk (2) trichy (3) turpan (2) udaipur (4) udomxai (1) úton (35) vang vieng (3) varanasi (2) vientiane (3) vietnám (30) xian (1) xiao likeng (1) xining (1) xinjie (2) yangon (4) yangshuo (5) yazd (2) yushu (4) zhongdian (2) Címkefelhő

HTML

64480 km, Delhi

2010.03.21. 09:48 | Ahmet | Szólj hozzá!

 

Újfent későn keltünk, de hát mire az a nagy rohanás, nem? Kedvenc nepáli éttermünkben ettünk, az Everestben. Kezd úgy tűnni, hogy a világ összes nepáli éttermét így hívják. Lehetne egy kis fantáziájuk, legalább egyet nevezhetnének Csomolungmának. Érdekes, hogy a világ legmagasabb hegycsúcsát egy viszonylag jelentéktelen emberről nevezték el. Ok, azért annyira nem volt jelentéktelen, mint mondjuk én, de lássuk be, egy ekkora hegyet legalább egy uralkodóról kellene elnevezni. Még furcsább azonban, hogy ezt simán elfogadta nemcsak a világ, - ami érthető, ez volt a térképekre írva -, de a helyiek is. A múlt rendszerben persze volt egy kemény ellenállás a dekadens nyugattal szemben, így aztán ’89-ig Csomolungmaként hallottunk róla, de hát akkoriban még volt kardszárnyú delfin is volt, ami aztán gyilkos bálnára váltott, mert az jobban eladható volt a tévében. Ennek ellenére nekem jobban tetszik az a neve, amit a helyiek adtak neki. Egyébként mikor az Everest nevet kapta az indiai földrajzi felmérésekért felelős főfütyiről, akkor még nem volt a legmagasabb, pontosabban nem lehetett tudni. No mindegy, nem is tartozik ide.
Az volt a terv, hogy fogunk egy autoriksát és elvitetjük magunkat Humayun sírjához. Ez viszonylag egyszerűen hangzik, de gyakorlatilag megvalósítani nem könnyű, amennyiben az ember utálja, ha baleknak nézik. A vasútállomásnál és a környékén, ahol rengeteg a turista, jó esetben csak a dupláját kérik annak, amit ötszáz méterrel arrébb, és hát még az is két-háromszorosa annak, ami taxiórával lenne. Rávenni a riksásokat Delhiben, hogy kapcsolják be az órát, gyakorlatilag lehetetlen, ha nem itt született az ember. Inkább éhen döglenek, de nem engednek a tízszeres árból. Végül némi séta után találtunk egy riksást, aki elvitt alig kétszeres áron. Hurrá!
Humayun mogul uralkodó volt, perzsa születésű felesége építette neki a síremléket. Különlegessége, hogy ez volt az első, ami érthető módon perzsa behatásról tanúskodott, viszont helyi szokás szerint, vörös homokkőből és fehér márványból épült. Mindennek köszönhetően a világörökség része lett. Ez nemcsak azt jelenti, hogy kicsit jobban rendben van tartva a környéke, hanem azt is, hogy drága a belépő. Legalábbis nekünk, a helyiek továbbra is húsz forintért mennek be, és köpködnek tele minden sarkot bétellel, szórnak szemetet mindenhová. Talán ezért irritál a huszonötszörös ár, ami azért lássuk be, hazai mércével még mindig elfogadható.
A síremlék nagyjából későbbi rokona, a Taj Mahal vonalaira hajaz, persze csak vonalaiban.
A sírt körülvevő park fáin sasok üldögéltek, legalábbis mi sasoknak hívjuk őket, valószínűleg nem azok. Eddig minden indiai városban láttuk őket, nem is keveset. Itt most különösen sok volt. A környék termikjeit használva emelkedtek egyre magasabbra, a felszálló meleg levegőben körözve, hol itt, hol ott, attól függően hol találtak gyorsabb áramlatot. Jó darabig vadásztam rájuk teleobjektívvel, inkább kevesebb sikerrel, mint többel.
Újabb kemény autoriksás alkudozás után a Connaugh Place-re vitettük magunkat, ami Delhi központja. Érdekes módon ez, mint Delhi talán legfontosabb tere, V. György király nagybácsijáról kapta a nevét, aki egyszer ellátogatott Delhibe. Lehet, hogy nekünk is át kellene keresztelni a Hősök terét Sanyi sógor térre.
Valójában nem turisztikai céllal érkeztünk, G bakancsa már használhatatlan stádiumban van, és áll még előttünk néhány kilométer, amit nem lehet papucsban megtenni. Bár közismert, hogy ahol európai nem megy fel, ott a helyiek strandpapucsban, fejükön hatvan kilóval sétálnak fel, közben még pletykálnak is egy kicsit.
Felkerestük az egyik boltot, ahol ilyesmit lehet kapni Delhiben, legalábbis a hírek szerint. Vasárnap lévén zárva volt.
Hazaballagtunk a vasútállomás felé vezető kies úton. Ez az út is végig volt vizelve mindkét szélén. Eszméletlen, hogy egész India húgyszagú! Nem számít, hogy van egy vizelde pár méterre, akkor is a fal tövénél fognak megállni. Azt hiszem, túl sok teát isznak. Érdekes, hogy a nők kibírják, meg az is, hogy összeszarva annyira nincs az ország. De azért hangsúlyoznám, hogy csak relatíve nincs.
Az estét egy kis műtéttel töltöttük, amit ügyvédem javaslatára nagyon nem fejtenék ki, de mint már említettem az útlevelem megtelt, és kell még nepáli vízum.

 

Címkék: india delhi

A bejegyzés trackback címe:

https://tinylittlebigthing.blog.hu/api/trackback/id/tr711856074

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása