Ázsia, a Himalája körül

Hív az út, menni kell! Ezért aztán el is indulunk kettecskén, busszal, vonattal, vagy ami éppen jön, hogy elmenjünk Pekingig, meg vissza, körbejárva azt a nagy ráncot, amit India gyűrt az Eurázsiai kőzetlemezre. Mellesleg teszünk egy kísérletet arra, hogy mindarról, ami közben történik, itt közvetítsünk.

Utolsó kommentek

  • mcs: @Ahmet: óver the earth? (2011.11.16. 18:43) Beígért végszó
  • Ahmet: Holdra raknád az óvert? De nem lenne over, csak Holdon lenne. (2011.11.16. 08:30) Beígért végszó
  • mcs: holdi óvert! (2011.11.14. 20:19) Beígért végszó
  • Ahmet: @encián: Dolgozgatunk. Azért remélem, hogy lassan tényleg dolgozni is fogunk, aztán lesz miből világot látni. 20 órás? Hmmm, szerintem több volt, de nehéz ezt kiszámolni, mert közben van néhány átsz... (2011.11.13. 10:39) Beígért végszó
  • encián: Ez igen!:-) Mo.-tól a legtávolabbi pontok egyike, legalább 20 órás repülőút. Dolgoztok vagy "világjártok"? üdv.: encián (2011.11.06. 14:50) Beígért végszó
  • Utolsó 20

Címkék

agra (2) ahmedabad (1) amritsar (2) attapeu (1) aurangabad (2) bahrain (1) bangkok (14) batrik (3) bengaluru (1) bikaner (2) bodrum (2) buon ma thuot (1) cat ba (1) champasak (1) chengdu (5) cheung ipauk (1) chiang mai (2) chiang rai (2) chitral (1) cuc phuong (2) dalat (1) dali (1) darjeeling (1) dege (1) delhi (6) doğubayazıt (2) don det (2) dunhuang (2) előkészület (5) emei shan (2) ernakulam (2) esfahan (3) fenghuang (1) fethiye (2) ganzi (1) gilgit (4) göreme (3) guilin (2) halong öböl (1) hampi (2) hanoi (4) hoi an (2) hongsa (2) hsipaw (3) huaihua (1) hua hin (1) hue (3) hyderabad (1) ihlara (1) india (73) irán (26) isztambul (4) jaipur (2) jaisalmer (2) jammu (1) jodhpur (2) kalaw (1) kaluts (1) kambodzsa (11) kanchanaburi (3) kangding (1) karachi (1) karimabad (3) kashgar (2) kerman (2) khajuraho (1) kína (68) kinpun (1) kolkata (2) kompong chhnang (1) kong lo (1) konya (2) kon tum (1) ko lipe (5) krabi (4) kratie (1) kunming (3) lahore (6) laosz (27) lijiang (2) lopburi (1) luang nam tha (2) luang prabang (3) madurai (1) mandalay (5) manigango (1) mastuj (1) mcleod ganj (2) mumbai (3) munnar (1) myanmar (27) mysore (1) nanchang (1) nha trang (2) ninh binh (3) nyaungshwe (4) nyaung u (4) olympos (1) orchha (2) pakisztán (23) pakse (2) pak chong (3) palolem (3) panaji (2) passu (1) peking (4) phimai (1) phnom penh (3) phonsavan (3) phouvan (1) pingyao (2) qazvin (2) rasht (2) rayen (2) rishikesh (2) saigon (2) sapa (2) sen monorom (2) sershu (1) shin gompa (1) shiraz (7) siem reap (4) sost (1) srinagar (2) sukhothai (2) suzhou (2) tabriz (3) tangkou (2) tashkurgan (2) thaiföld (40) thansan (1) tha khaek (2) tidei (1) törökország (17) toudeshk (2) trichy (3) turpan (2) udaipur (4) udomxai (1) úton (35) vang vieng (3) varanasi (2) vientiane (3) vietnám (30) xian (1) xiao likeng (1) xining (1) xinjie (2) yangon (4) yangshuo (5) yazd (2) yushu (4) zhongdian (2) Címkefelhő

HTML

35303 km, Hue

2009.10.14. 10:00 | Ahmet | 1 komment

Reggelre a helyzet egészen normális volt a városban. Vizet nem lehetett látni az utcákon, de a letört gallyak, a szemét, amit a vihar széthordott, még ott volt. Már nem szétterítve, hanem kupacokba húzva várta, hogy jöjjön érte valaki. Az égen voltak ugyan felhők, de ragyogóan sütött a nap.

Az óváros felé vettük az irányt, ami a folyón túl van. A vízállás még szép magas volt és inkább iszapárra emlékeztetett, mint folyóra. A parton már folyt a munka, szorgos kezek darabolták a kidőlt fákat, persze nem valami helyi közterület-fenntartó megbízásából, hanem önszorgalomból, mert mindig jól jön az ingyen tűzifa.
Hué régen császári főváros volt, így jutott neki csinos városfal, ami az óvárost nagyjából egy négyzet alakú területre szorítja be. A téglafalak körül vizesárok is van, ahogy dukál, jelenleg ez is szépen tele volt vízzel, sokan horgásztak, vagy éppen halásztak benne. Gondolom, áradáskor a halak roppant ostoba módon kijönnek, hogy aztán jól pofára essenek és egy iszapos várárokban kössenek ki az ígéret vize helyett. Még rosszabb eset ugye a serpenyő.
A város tíz kapujának egyikén léptünk be, nagyjából szemben a citadella bejáratával, ami rögtön még egy falat jelent a városfalon belül. Mi először másfelé indultunk, mert a reggeli még nem volt megejtve, az pedig fontos. Fontosságának megfelelően egy szendvicset ettünk, ami rém egyszerű volt, de nagyon finom. Mire visszamentünk, hogy együnk még egyet, a néni bezárt. Úgy látszik, szigorúan reggelire van csak ilyesmi. Gyorsan leküldtünk még egy kávét, és elindultunk a napi kulturális fejlődés útján.
A citadella bejáratánál megvettük a belépőt, amit két méterrel arrébb eltéptek és mehettünk befelé. Soha nem értettem, hogy minek egy eltépő ember, ha a kapuban vesszük a jegyet. Bizonyára a korrupció visszaszorítása a cél, nehogy saját zsebre engedjenek be turistákat. Mindenesetre nem egy stresszes állás. Ráadásul az előző napot megkapták szabinak, mert az óvárossal együtt a citadellát is elöntötte a víz. Annak ellenére, hogy gyakorlatilag egy nap alatt újra gatyába rázták a várost, nem kell azt gondolni, hogy nem is volt sok víz. Annyi még maradt is, hogy a citadellán belül álló Tiltott város bejáratát kerülővel lehessen megközelíteni. Itt megint leellenőrizték a jegyünket. Lehet, hogy jelentős létszámban másznak be emberek a tíz méter magas falakon.
Ahogy az egész citadella és épületei, a Tiltott város is eléggé leharcolt állapotban van. Minket ez egy kicsit sem zavart, megvan a maga varázsa a romos kapuknak, töredezett lépcsőknek, és a mindent feketére színező mohának, vagy inkább algának. Természetesen a felújítás folyik, de szerencsére nem olyan tempóban, mint a szomszédos Kínában folyna, így még egy darabig biztos lehet élvezni a kísértetjárta hangulatot, ami még ilyen szép időben is megvan.
Körbejártuk a császári család rezidenciájának maradványait, aztán a Tiltott városon kívül álló egyéb rezidenciákat is.
A citadella főbejárata feletti épületben leültünk egy kicsit a kellemes szellőben. Ebben az épületben áll egy harang és egy dob. Valahogy ez a kettő nagyon összenőtt, még a keresztény templomok harangtornyában is van dob, - mint azt már írtuk – arra az esetre, ha elromlana a harang.
Harangok terén nem vehetik fel a versenyt az európaiakkal, azoknak sokkal jobb hangja van, viszont a dob versenytárs nélküli. Csábított is, hogy odavágjak neki egyet. Ki volt írva természetesen, hogy tapogatni tilos, de hát tapogatni, meg ütni, az két nagyon különböző dolog. Ezt kocsmai verekedésekből is lehet tudni. Van, hogy tapogatás előzi meg az ütést, de fordítva soha. Ennek ellenére csak kicsit mertem megkopogtatni a fél hektár bőrt, így is lehetett hallani, hogy ez bizony kívánja az odavágást.
A citadella után a városfalon belül kószáltunk. A legtöbb helyen még folyt az árvíz utáni kármentés. Szinte mindenhol ruhák száradtak, vagy ami éppen elázott. Mosták az iszapos székeket, asztalokat. A falakon ugyan nem látszott nagyon, de a legtöbb helyen egy nappal korábban még méteres víz borította az utcákat.
Az óvárost elhagyva a Dieu De Pagoda felé vettük az irányt, elsőre persze rossz helyen kerestük, másodszorra meg szembesülnünk kellett vele, hogy ugyan folyik a takarítás, de nem tudjuk megközelíteni, mert azon a szakaszon még húsz-harminc centi iszap borítja az utat, meg úgy mindent. Helyette a közeli piacon néztünk körül és vettünk némi gyümölcsöt.

 

Címkék: vietnám hue

A bejegyzés trackback címe:

https://tinylittlebigthing.blog.hu/api/trackback/id/tr331423286

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

denimfire 2009.10.14. 12:59:11

a dobról nincs kép?
süti beállítások módosítása