Ázsia, a Himalája körül

Hív az út, menni kell! Ezért aztán el is indulunk kettecskén, busszal, vonattal, vagy ami éppen jön, hogy elmenjünk Pekingig, meg vissza, körbejárva azt a nagy ráncot, amit India gyűrt az Eurázsiai kőzetlemezre. Mellesleg teszünk egy kísérletet arra, hogy mindarról, ami közben történik, itt közvetítsünk.

Utolsó kommentek

  • mcs: @Ahmet: óver the earth? (2011.11.16. 18:43) Beígért végszó
  • Ahmet: Holdra raknád az óvert? De nem lenne over, csak Holdon lenne. (2011.11.16. 08:30) Beígért végszó
  • mcs: holdi óvert! (2011.11.14. 20:19) Beígért végszó
  • Ahmet: @encián: Dolgozgatunk. Azért remélem, hogy lassan tényleg dolgozni is fogunk, aztán lesz miből világot látni. 20 órás? Hmmm, szerintem több volt, de nehéz ezt kiszámolni, mert közben van néhány átsz... (2011.11.13. 10:39) Beígért végszó
  • encián: Ez igen!:-) Mo.-tól a legtávolabbi pontok egyike, legalább 20 órás repülőút. Dolgoztok vagy "világjártok"? üdv.: encián (2011.11.06. 14:50) Beígért végszó
  • Utolsó 20

Címkék

agra (2) ahmedabad (1) amritsar (2) attapeu (1) aurangabad (2) bahrain (1) bangkok (14) batrik (3) bengaluru (1) bikaner (2) bodrum (2) buon ma thuot (1) cat ba (1) champasak (1) chengdu (5) cheung ipauk (1) chiang mai (2) chiang rai (2) chitral (1) cuc phuong (2) dalat (1) dali (1) darjeeling (1) dege (1) delhi (6) doğubayazıt (2) don det (2) dunhuang (2) előkészület (5) emei shan (2) ernakulam (2) esfahan (3) fenghuang (1) fethiye (2) ganzi (1) gilgit (4) göreme (3) guilin (2) halong öböl (1) hampi (2) hanoi (4) hoi an (2) hongsa (2) hsipaw (3) huaihua (1) hua hin (1) hue (3) hyderabad (1) ihlara (1) india (73) irán (26) isztambul (4) jaipur (2) jaisalmer (2) jammu (1) jodhpur (2) kalaw (1) kaluts (1) kambodzsa (11) kanchanaburi (3) kangding (1) karachi (1) karimabad (3) kashgar (2) kerman (2) khajuraho (1) kína (68) kinpun (1) kolkata (2) kompong chhnang (1) kong lo (1) konya (2) kon tum (1) ko lipe (5) krabi (4) kratie (1) kunming (3) lahore (6) laosz (27) lijiang (2) lopburi (1) luang nam tha (2) luang prabang (3) madurai (1) mandalay (5) manigango (1) mastuj (1) mcleod ganj (2) mumbai (3) munnar (1) myanmar (27) mysore (1) nanchang (1) nha trang (2) ninh binh (3) nyaungshwe (4) nyaung u (4) olympos (1) orchha (2) pakisztán (23) pakse (2) pak chong (3) palolem (3) panaji (2) passu (1) peking (4) phimai (1) phnom penh (3) phonsavan (3) phouvan (1) pingyao (2) qazvin (2) rasht (2) rayen (2) rishikesh (2) saigon (2) sapa (2) sen monorom (2) sershu (1) shin gompa (1) shiraz (7) siem reap (4) sost (1) srinagar (2) sukhothai (2) suzhou (2) tabriz (3) tangkou (2) tashkurgan (2) thaiföld (40) thansan (1) tha khaek (2) tidei (1) törökország (17) toudeshk (2) trichy (3) turpan (2) udaipur (4) udomxai (1) úton (35) vang vieng (3) varanasi (2) vientiane (3) vietnám (30) xian (1) xiao likeng (1) xining (1) xinjie (2) yangon (4) yangshuo (5) yazd (2) yushu (4) zhongdian (2) Címkefelhő

HTML

3869 km, Göreme

2009.05.27. 10:00 | Ahmet | Szólj hozzá!

Reggel megint boltban szereztük be a betevőt, de a véletlenszerű „mit is vegyünk az üveg mögül” vásárlással sikerült beszerezni valami isteni húst. Paprikás volt és füstölt. Mellé kis kockasajt, meg egy liter gyümölcslé, mindez a főtéren elfogyasztva.

Kellett is az energia, mert mára is be volt tervezve néhány kilométer. Először is elgyalogoltunk Çavuşinba, ahol befordultunk a Meskendir-völgybe. Az elején ez is egy széles völgy, szántóföldekkel, szőlőkkel, gyümölcsfákkal. Aztán egyre keskenyebb és érdekesebb lesz. Persze itt-ott a földek közepén kúp alakú sziklák vannak, a völgy szélén meg mint egy nagy olvadt fagyi kezdődik a hegy.
A fő völgyből tettünk néhány kitérőt is. Először a Güllüdere, vagyis Rózsa-völgybe fordultunk be. Keskeny kis ösvény vezet egyre magasabbra, közben egyre több a fa, és egyre több a templom, kápolna is a sziklafalban, ha felnéz az ember. Kell hozzá akaraterő, mert a völgybe besüt a nap, de a szél egyáltalán nem fúj, vagyis lent nem és hát meleg van. Valamint egyre érdemesebb a lábunk elé nézni, ahogy haladunk felfelé.
Végül elértünk egy kicsit látogatottabb templomot. Tulajdonképpen azok a látogatottabbak, amelyikekben több a freskó. Ebben elég sok volt, bár mindent korom borított, és természetesen szeme senkinek nem volt a képeken. Kis szusszanás után folytattuk az utat. G vette át a vezetést, és legnagyobb meglepetésemre felfelé indult és akkor sem állt meg, mikor az ösvény hirtelen igencsak meredekre váltott. Mikor felértünk a legmagasabb pontra, megálltunk pihenni, mert mindkettőnknek szép piros volt már a feje, vagy a mászástól, vagy a melegtől, de lehet, hogy a kettő kombinációja okozta.
Innen már szinte egyszerű volt átmenni a szomszédos völgybe, hiszen a kettőt elválasztó hegygerinc magasságában voltunk. A kérdés csak az volt, hogy megtaláljuk-e azt az ösvényt, ami oda vezet, és végig is merünk menni rajta.
Az ösvények elég érdekesek. Elindul egy kellemes sétának, aztán van egy kis meredek benne, de még mindig nem durva, csak enyhén emelkedik. Aztán vesz egy nagylevegőt, és szinte függőlegesre vált. Na, jó, ez azért túlzás, de úgy érzi az ember. Tulajdonképpen a mászással nem is lenne gondunk, se felfelé, se lefelé, de a puha vulkáni tufa folyamatosan mállik. Vagy éppen a talpunk alatt csinálja, vagy csak úgy spontán, a lényeg az, hogy sima kőfelületet mindig apró kavicsok és homok borítja és ez a meredek ösvénnyel kombinálva kellemetlen. Ha hozzávesszük, hogy közben az ember előtt/mögött/mellett (szükséges aláhúzandó) nagy mélységek tátonganak, akkor kimondottan rosszat tesz az önbizalomnak és járásból totyogásba váltunk.
Tehát áttotyogtunk a szomszédos Kızıl Çukur-völgybe (Kiejtéssel lehet kísérletezni). Meglepő módon itt is volt egy templom, sok szép freskóval, ami odavonzott sok turistát is. Nem egészen értem hogy jutottak oda, mindenesetre boldogan álldogáltak leendő fényképemben és csak nem akartak arrébb állni egy méterrel. Már megint a turistacsoportok!
A völgy aljába sikerrel lekanyarogtunk, majd visszajutottunk a Meskendir völgybe, ami itt már egészen keskeny volt, a völgy falai egészen közel kerültek, míg már helyenként alagutakban haladtunk. Ezeket az alagutakat eredetileg vízvezetékeknek ásták, vagy inkább faragták, de a faragásban a víz is jó, így aztán kicsit kitágultak, ma már ebben vezet az út is. A végén mikor már majdnem elfogyna a hely a falak között, hirtelen újra kiszélesedik, de mi már nem mentünk tovább, hanem felmásztunk a völgy peremére, és az aszfaltúton visszagyalogoltunk Göremébe. Gondoltuk ebéd után még elmegyünk valahova, leginkább lepihenni mentünk. Később még rávettük magunkat egy sétára, és felmásztunk a falu fölötti magaslatra, de gyaloglásból mára tényleg ennyi volt. Estére van még egy jó programunk, Erzurumba buszozunk, hogy benézzünk az Iráni Konzulátusra vízumügyben. Igen, nincs még lezárva, de megkaptuk az e-mailt, miszerint igényünket elbírálták, minden ok, mehetünk a Konzulátusra egyeztetni, hogy milyen dokumentumok kellenek. Remélem a dokumentumok alatt az útlevelet értik. Hogy milyen messze van ez az Erzurum, kilométerben nem tudom, de busszal 12 óra lesz. Reggel azt hiszem üde leszek és virágos jókedvű.
 

Címkék: törökország göreme

A bejegyzés trackback címe:

https://tinylittlebigthing.blog.hu/api/trackback/id/tr801127095

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása